kanyar(g)ó(s)

naszóval: alighogy kiengedtek csütörtök késődélután a kórházból
szombaton reggel sajtótájékoztatón közölték, hogy kanyarójárvány miatt zárolják a kórházat

később kiderült, hogy a sürgősségit meg a fekvő osztályokat

a sürgősségin  rostokoltam egész kedd délután... orvosok, ápolók a maszkjaikban sutyorásztak is valami fertőző betegségről (nem tudták a pontos diagnózist még), de arról is szó volt, hogy mivel mossák le a fetrőző beteg ágyát, hogy fertőtlenitsék...csuda megnyugtató volt hallani.... (mondjuk pont ezért - a fertőzésveszély miatt -nem is akartam bemenni eleve, kórházba...pláne később befeküdni) de a szakrendelő belgyógyász (ahova sürgősen küldtek át a tüdőgondozóból, ahova egyébként 3 hétig kellett időpontra várni), nagyon fontosnak tartotta, hogy mielőbb csináljanak egy célzott laborvizsgálatot, mert rossznak látta az EKG-n a szívemet... konzultált egy kardiológussal, és máris a sürgősségin találtam magam.... és ahhoz képest, hogy itt szívinfarktussal, majd tüdőembóliával ijesztgettek, (a sok trombocita miatt), amiről CT után kiderült, hogy nincs, viszont helyette a szívburokban van vagy  7 mm folyadék (nem csak mindkét mellkasomban a több centi), nemigen volt választásom, a branült se vették ki ... mindenképp be kellett feküdjek, mondták, mert szívelégtelenség így meg úgy, meg pihennem is kell, másképp nem lehet... több mint két hónapja nem jutunk zöldágra (a tüdőgondozóra míg 3 hétig vártam időpontra,. közben szépen felgyűlhetett a folyadék a mellkasomban , a nem múló hörghurutomtól... (amit nem igen kezeltek ki - bár antibiotikumot kétszer is szedtem), de be sem tudtam venni a nyákoldót, egyiket se, mert meg akartam fulladni tőle (a kiváltotta köhögéstől),persze így is, főleg  a nehézlégzéstől....

no nem akarok betegségnaplót írni

a belgyógyászaton az osztvezető főorvos is megultrahangozott, és, mutatta is, a képernyőn, (fogalmam se volt, valójában mit is látok), azt a vékony essőszerű fekete függőleges sávot...de szerinte a szívburok folyadékja minimális ill. fiziológiás, ad majd nonszteroid gyulladáscsökkentőt és hazamehetek... (dejó!)

ez csütörtökön volt... (újabb és javuló eredményű vizsgálatok után) és még a kanyarópánik kitörése előtt

még jó, hogy lányom határozottan és időben le tudtam beszélni a lelátogatásáról... bár mindig újra és újra makacsul előhozta....

és az pláne jó, így utólag, hogy én 1953-ban, 10 évesen, bizony nagyon benne voltam a kanyaróban. (még a május elsejei felvonulást is a piros paplanomba bugyolálva az ablakon keresztül néztem végig.... anyu aggodalmai közepette, annyira féltett, szövődményektől, ami tényleg, most is a nagyobb veszélyt jelentheti

itt vagyunk a román határon (a fürdő körül csak román szót hallok),
nyilván a szomszédból szivárgott át a járvány, s ott a védőoltási elégtelenség miatt törhetett ki...

de már  szegedi klinikán is látogatási tilalom van....

nekem 22-én kell mennem kontrollra, a szakrendelésre, a kardiológiára, remélem addig rendbe jövök, a kanyaró miatt meg nem kell félnem, állítólag egész életre védettséget ad.... (lányom, unokám meg távoltartom, míg nem rendeződik a járványhelyzet... ma skypon találkoztunk, de azt hiszem, unokám inkább azt a CD-t nézte volna amit a kezébe tartott, mint öreganyját, le is viszlátolt elég hamar... pedig felajánlottam, hogy mesélek neki, de az nem érdekli. Én megértem.Nem számít.Fő az egészség. Igaz? Én most ezt nagyon tudom.)