a második halál után
"Egyszer meghaltam már... hogy élnem lehessen, s talán ez az én igaz történetem" (Kertész Imre)
nem értünk fel hozzá
pedig szerethetett
különben nem írta volna
gazdag gondolatait
végtelen
sort sorra
szaporítva
de vajon hányan
értették meg
igazán
igazát
no majd megint
a „hálás utókor”,
„jövőre”…
a kegyes s végső
halál után
"Egyszer meghaltam már... hogy élnem lehessen, s talán ez az én igaz történetem" (Kertész Imre)
VálaszTörlésTL.Minden 'nagy' ember, meghaL Shakespeare is, vegso soron nem tobb mint embertarsunk. Senki elott nem kell hasraesni.
Törlés