dr Gottl Frigyes - egykori igazgatóm - halálára

 A NAPOKBAN beszélgettünk messingeren régi kolleganőmmel, aki a beszélgetés végén 

érdeklődött két 90en felüli volt kollegánkról. köztük Gottl Frigyes igazgatónkról...

másnap olvasom a szomorű hirt a gimnázium oldalán:

Szomorúan értesültünk arról, hogy Dr. Gottl Frigyes, iskolánk egykori igazgatója (1975-1985) 94 éves korában elhunyt.

Búcsúztatására szűk családi körben kerül sor.

Emlékét megőrizzük!

látva meddig is volt igazgatónk:(1975-85-ig) rámzúdultak az emlékek...

életem tán legzsúfoltabb, sok szempontból legnehezebb időszaka lehetett...- háttérben vele, holott nem szivesen tulajdonitottam )volna) jelentőséget "igazgatóknak" az életemben, de ő mintegy kikövetelte magának... sokat követelve tőlünk is (magától is)

ha egy szóval kéne jellemezni, azt a jelzőt mondanám rá is, amivel ő jellemzett engem minősítésemkor: ellentmondásos... s ebben jó és rossz vegyül...de most ne beszéljünk a rosszról...

rendkivül igényes, tekintélyt parancsoló vezető volt,maximalista

óralátogatásai gyakoriak, az ijesztő kék keménytáblájú füzettel kezében, (bemutató órákat is tartottam akkoriban...)

sőt diákszinpadi próbáimat is lelkesen látogatta (élvezte!)

leköszönt az igazgatóságról (valami konfliktus miatt önkormányzati vezetéssel) 85-ben

Pedagógiai Intézet ovezetője lett Szegeden, továbbképzéseket szervezett (tőle kaptam biztatást az angol szakra átképzés módozataira, 2 évre, mi aztán dugába dölt)

90-ben saját kérésére nyugdijazták

óraadó tanárként se tanitott később történelmet, terveivel ellentétben, mert nem akart mást mondani, mint a rendszerváltás előtt...ugyanarról...

a gimi virágkorát élte idején, (rengeteget kisérleteztünk, többek közt a fakultativ tantárgycsoportos okatással is) tagadhatatlanul, meghatározó volt

de az út nem volt sima, hanem göröngyös neki de nekünk is...

pár éve volt az osztályomnak találkozója hol tanitott történelmet, sőt kirándult is..velük... szerette őket

beszélt is velük, előre megszervezett telefonon, nagy örömmel, pedig már csak otthon tartozkodott, de egész fellángolt, lendületbe jött, örült..

Volt kolleganőm beszélgetésünk után fel akarta hivni telefonon... (tisztelte s sok szép emléket őrzött róla...)

Sajnos elkésett vele....