csütörtökön, amikor még 5 előtt lejöttem a ktár emeletéről a műzli klubból, a szemembe ötlött a másnapi nyitóra berendezett fotókiállitás egy részlete, pont szembenézett két erőteljes portré. rohantam egy másik fotókiállításra a hagymaházba, igy csak rákérdeztem, kié, Ádok Zsanett és Góg Csaba volt a válasz, tudtam, hogy kettőjüknek lesz kiállitása, de konkrétan érdekelt volna h a portrékat ki csinálta. hát ők ketten, ki-ki, hihetetlennek tűnt. mert annyira egy embertől valónak éreztem.
vagy akkor nagyon hathattak egymásra
másnapra minden kiderült
a képek egy témára, a 12 hó témájára készültek, és valóban "rokonok", bár Ádok Zsanett hangsúlyozta hogy más a női és más a férfi szem
nos , a "férfit" kint sétálva találtam a ktár előtt- korán menve, hogy legyen terem a képekhez
régi ismerős a dr úr, kisfiú korából, ha ő már erre nem is emlékszik* utólag kiderült, hogy IGEN! :)
de mondtam hogy újabban látom nagyon szép költői feketefehér fotóit a fb-on (is)...
anyukája is itt volt boldogon, ő emlitette is hogy emlékszem-e mikor odaadta a fiát, haza vittük, babusgatni, én persze hogy,,,(már neki van vagy négy)
ja és kiderült hogy Á ZS tulajdonképpen a tanitómestere vagy 5 éve(innen lehet a képek hasonló fogantatása)
na és a képek valóban költőiek,
Sz Zsuzsa beszélt velük, végig szélesen mosolyogva,
a tényleg zsúfolásig megtelt kiállitó teremmé avanzsált földszinti olvasóteremben...
ahova épp üresen maradt székem mellé aki beült, kiderült, hogy a tegnap felfedezett portré alanya volt, civilben (s megborotválkozva, felismerhetetlenül) egy hires juhász (örültem, hogy mellém ült:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése