nem vagyok fakir

 elmentem még ünnepek előtti nap a Kelemen házba (azért is, mert lepuhult bicikligumim a közelében levő biciklishez vittem)

az étterem pangott az ürességtől, arról is már rég leszoktak, hogy feltegyék a terítéket az asztalokra

töltött káposztát kértem (igaz, holnapra is azt rendeltem a Gloriusban, de imádom, meg hét az egy szokványos karácsonyi menű...emlékszem , mikor még magam is csináltam, úgy, hogy közben anyu mondogatta ágyból, (mert nem volt egészen jól) a következő lépcsőfokokat...)

na szóval töltött káposzta, hatalmas adagot hoztak elém, mély tányérban, meg egy kanalat

hm

rettenetesen, zsirosat, piros lé úszkált a tetején

próbáltam lemeregetni a kanalammal, az alsó tányérba rakni, de nem volt elég

kértem kenyeret (bár nem szoktam ebédhez enni, de muszáj volt), hoztak is 3 db-ot

aztán meg eszembe jutott, hogy hozok én villát s kést) annak rendje és módja szerint (de miért nem hozták ők?) azaz az egyszem s el-eltűnő pincérlány

igy a villáról némiképp lecsuroghatott a piros lé

persze igy se tudtam mind megenni (nem mertem) pedig finom lett volna, a zsírt leszámitva...

a kávézóban meg azt kérdi a kisasszony, hogy mivel kérem a kávém

mondom két cukorral

de elfelejti adni

de szólok

már a helyemen veszem észre, hogy nem adott kiskanalat, amivel felkavarhatnám

nahát azért ennyire nem vagyok fakir

nem értem, miért spórolnak az evőeszközökkel!!!! ha zsirral pl nem is