2024. december 23., hétfő

a 21. egy adventi naptárban Timi - Zsoltár női hangra

 






Turi Tímeát rejtette az adventi naptáram huszonegyedik ablaka.


Turi Tímea arról és úgy, amit és ahogy álmunkból felébresztve is felismerünk. Otthonossága épp annyira elbizonytalanító, nyugtalanító, mint komfortos az ismerősség érzésén keresztül.

Turi Tímea világa súlyos, de érzi és betartja az arányokat. Ismeri a különbséget a súly és a teher között és soha nem téveszti el. Nem tol túl. Ahogyan a súlytalan, a könnyed sem része a világának.

A Zsoltár férfi hangra számomra nagyon erős érzelmi kötődés.
"Tudod hogy érted történnek mindenek - mit busulsz?
A csillagok örök forgása néked forog
és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog
a te bűnös lelkedért.
 
Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs.
Madárka tolla se hull ki - ég se zeng - föld se remeg,
hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,
aki téged meg nem ért.
 
Mert kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket,
hogy benned teljesedjenek; - s korok történetét
szerezte meséskönyvedül - s napba mártotta ecsetét,
hogy kifesse lelkedet."
/Babits Mihály: Zsoltár férfi hangra -részlet-/

...

és akkor jött Turi Tímea és

megírta a Zsoltár női hangrát (9.kép). Bátran, okosan. Olyan nagyon könnyen rá tudok hangolódni... mindkét Zsoltár szerelem számomra.

Szeretem a TuriTímeásVilág rétegzettségét, a kérdéseit, hogy nem fekete-fehér a világa. Hogy megfér benne a barna, a zöld, a narancs.

Az Anna visszafordul kötet kincsei a sok kedves-kedvencek között is egy picivel erősebben csillognak.

"A szerelmek története mind hasonló egymáshoz.
Minden házasság a maga módján az."
/Turi Tímea: Anna visszafordul a peronról/

A dolgok amikről nem beszélünk első ebook könyvem. A gyereknek lenni kötet emléke vezetett el hozzá. Valamikor a kétezres évek végén olvastam és a szívembe zártam azt a kislányt.

#személyesazirodalom

... mikor a Millenárison az ember lánya egy olyan beszélgetésbe keveredik, ami többet ér minden aláírásnál...igen. #hála

TT költészete az, amivel a legpontosabban tudom éreztetni azt, amit az irodalomterápiáról gondolok. Egyszerre ad szavakat és képeket a gondolatokhoz, de meghagyja az én érzéseimnek a tereket, a sorok közötti részt. Belakni. Hazaérni. Otthon lenni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése