elfelejtettem majdnem az agykontrolltanfolyamra menni, pedig 2 napja vettem meg (az utolsó ) napijegyet, ami u.n. "ismétlők"-nek aránylag kedvezményes áron jár. Ha nem veszem elő az előjegyzési naptáram, még késve se érek be talán. Igy csak az első blokkot mulasztottam, de a buszban Szeged felé a régi (2005-ös) jegyzeteimből - amikor először végeztem el a tanfolyamot -átnéztem, amiről lemaradhattam. Helyet már alig találtam a zsúfolásig megtelt TIK konferencia termében, a karzatra fértem még föl. Aztán persze lejjebb is élelmeskedtem... És elgondolkodtam azon, hogy ha ennyien vagyunk itt, és mindig ennyien (pl Makóról is... nem is tudom, ki maradt otthon? mindenkit itt láttam, szinte) - hogy lehet az, hogy mégis ott tart az ország ahol, igazán nem látszik rajtunk ez a rengeteg elvégzett agykontrolltanfolyam (mondjuk, rajtam se, a gyakorlatban) - mert akkor mindenki, aki kijárta az agykontrolliskolát, toleráns, feszültségmentes, optimista, pozitív gondolkodású, megértő és megbocsátó kellene hogy legyen. De azt mondta valaki erre, képzeljem el, milyenek lennénk az agykontroll tanfolyam nélkül???
hááát, ezen is el lehet gondolkodni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése