konrád 90 (lenne)

Holnap azaz 5.én,  lenne  90  éves lenne 

(a képen 85!)

Kényelmetlen Konrádot olvasni, mert kényelmetlen világgal szembesít

ezzel a cimmel jelent meg cikk róla , a Magyar Hangban, 2-án, ami épp lányom Turi Timeát, mint a Magvető főszerkesztőjét idézi

és bár megindokolja, hogy ... ez nem rajta múlik, vitatkozom...

nekem  nem az, én nagyon szeretem olvasni.... és döccenő nélkül

egy bölcs és lehiggadt ember okos gondolatait

sajnos már vége... nem várhatok őjabb künyvére

de maradt tartozásom, 

első könyve a Látogató rám se hatott annyira, és nem csodálkozom, hogy nincs folytatása, inkább szociográfiának tűnt (és az tényleg nyomasztó volt)

no, itt a cikk az új Magyar Hangban, tán még megtalálom a Sparban (2 napos)

mert úgy látom, nincs itt végig...

"A szerző születésének kilencvenedik évfordulója jó alkalmat jelentett a Magvetőnek, hogy újra kiadja az említett, Elutazás és hazatérés című kötetet. A kiadó főszerkesztője, Turi Tímea megkeresésünkre azt mondja: Konrádot „kényelmetlen olvasni, mert kényelmetlen a világ, amellyel szembesít”. Ez viszont szerinte nem Konrád hangjából fakad. A legnyugtalanítóbbnak éppen azt tartja, hogy a kényelmetlen téma ellenére mégis baráti, nyugodt marad az elbeszélői hang. A feszültséget ez a kettősség teremti meg. – Aki meg szeretné érteni, milyen volt Magyarországon élni a huszadik században, annak kötelező olvasmányok a művei, olvasóként pedig ámulhatunk, hogy A látogató korai kísérletezése például miért maradt érdemi folytatás nélküli az irodalmunkban – teszi hozzá a költő-főszerkesztő." 

és biztos mondott még mást is (?)

mindenesetre az emlitett könyvét el fogom olvasni!!! elmaradt, s fontos

és nekem nem "kényelmetlen"...!!!! ismerős...rokon....

a cikk elején olcvasottak (10 év különbséggel, de szóról szóra rám is vonatkoznak+:

"Tizenegy éves korom óta felnőtt vagyok – így fogalmazott most újra megjelent, Elutazás és hazatérés című önéletrajzi regényében Konrád György. A váltást ugyanis onnantól számítja, amikor az ember szembenéz saját halálával. A kilencven éve, 1933. április 2-án született író kitért arra is, hogy nem beszélhet konfliktusmentes hazaszeretetről, hiszen a hazája korábban, zsidó származása miatt, meg akarta ölni őt. Márpedig ha valaki megtapasztalja, hogy elűzni igyekeznek az otthonából, mások pedig ennek még örülnek is, utána nem érzi már magát olyan otthonosan. Marad valamiféle idegenségérzés. E két érzés – otthonosság és idegenség – körülhatárolása végigkísérte aztán.....

(még valami személyes és rokoni szembe juott, a nagynéném, Magdi néni vádolt mindig azzal, higy én olyan vagyok , mint egy (előkelő" idegen, nos jhát igen: az a fránya idegenség érzés -  meg az átmenetiség is (de erről később volt szó) s talán majd irok én is róla....még)

***

u.i. megvettem a lapot, valóban egy teljes nagy lapon a cikk, később  is még idézik lányom Konrád öröksége  kapcsán, mit épp egyik fia is tovább vitt a   Bahajtó c. regényében, Erről igy beszél T.T. a lapnak: