2020. november 24., kedd

tündérunokám

 az én unokám egy tündér

mindig felvidit

s már tudatosan is akarja

ma pl a videochaten rögtön azzal jött, hogy együtt akar nevetni velem

(bár az anyja - galádul - azt mondta neki, hogy velem nem lehet nevetni, ...ez rosszul is esett, de most utólag elgondolkodtam, lehet? azt tudom, hogy szemben vele, én nem játszottam eleget vele, ahogy mindig mondja az unokám, napi beszámolókkor hogy játszottam a anyuval, döbbentem erre rá -  node hogy nem is nevettünk együtt? - ez nagyon szomorú. az én anyukámmal sokat nevettünk együtt gyerekkoromban, node akkor én voltam a gyerek..)nagy különbség)

naszóval V. elmondott egy viccet, szójátékot, amit nem nagyon értettem meg, mindegy,,

(hány titószer kell a kézmosáshoz? mondtam szappan, de nem tiz.-- nade ez csak fonetikusan jó)

na mindegy 

azt is mondta,(ezt sose felejti el), hogy szeret - és ez a lényeg!

tegnap meg azt hogy (akkor nem nevetni, de) barátkozni szeretne velem, azért olyan kár, hogy nem tudunk találkozni

hát bizony...

---

ő is szomorkodott kicsit mert valamilyen filmet nem találtak meg

mondtam ne szomorkodjon, azt csak öregeknek szabad....



1 megjegyzés:

  1. Tomi Ladanyi
    Szomoru.
    · Válasz · 51 h.
    Paloczi Gabi
    Tenyleg ezt mondtad?
    · Válasz · 51 h.
    Gonda Julia
    én? mit? hát a gyerekeknek vidámnak kell lenni! az a dolguk, Nem?
    · Válasz · 51 h.
    Gonda Julia
    de hát ez volt már a kiindulópont is!

    VálaszTörlés