2017. május 17., szerda

sehol se otthon

mindenütt otthon volt
vácimiska bátyánk
jött piruló arccal
szőke szelek szárnyán
aktatáskájában
versek garmadával
collegium artium
különóráján
lelkesitett
szegeden
az egyetemen
hatvankettőben

pálisti is  felszólalt ott
otthonosságot firtatón
bár neki a fizikusok
volt a vesszőparipája
csakhát a dürrenmatt
nem lehetett jelen
svájcból szegeden
hogy kérdését realizálja
mi nem volt annyira komplex
mint később az egész élet
egyetemi és színházi problémákon
túl . elmegyógyintézetekről
öngyilkosságokról, korai halálokról
nem is beszélve
(pedig hát naponta gyilkolta
120at verő szivét
váci is,
pál pedig önként
a mélybe zuhant le
(nemhiába hagyta le
már jóelőbb
a magarendezte
tragédiából
a záróbiztatást -
nem hihetett benne )

most én itt
se ott se
kései krónikás
csak botorkálok
emlékeinkben
se itt se ott
sehol se otthon
se a múltban
se a jelenben



1 megjegyzés:

  1. 3 hozzászólás
    Zoltan Juhasz
    Ez nagyon elgondolkodtató.Tetszik.
    Válasz5 é.
    Gonda Julia
    nekem is van még mit gondolkodnom rajta...
    Válasz5 é.
    Zoltan Juhasz
    Ez így egyben van.

    VálaszTörlés