" Az utcára kihallatszott az egyik iskolából: Kedves diák, ha befejezted a pattogatott kukorica evését, kijönnél felelni? "
,
nem részletezem a hozzásólásokat.... (pedig volna mit. és nem is elemzem a jelenséget és ami mögötte van, sokrétű, de nem kellemes egyik fél számára sem))
csak érdekes ellenpéldaként elmesélem, hogy
pár perccel később a zeneiskola nyitott ablaka alatt mentem el, pontosabban odavonzott a kiszűrödő gyönyörű zene: zongora-hegedűszó... furdalt is a kiváncsiság, bementem az épületbe, kiderült vizsga van... nem soká ki is jött egy nagyobbacska fiú, a Bartók teremből, ő hegedült... s utána a zongoratanárnő, aki kísérte, kezében az elhangzott mű kottája : Akholaj a moll hegedűkoncertje, mint mutatta is... (úgy látszik az á-mollok különösképp hatnak rám, én Vivalditól játszottam)..
itthon kikerestem a művet, újrahallgatni a youtubom,
itt Isac Perlman játssza, persze jobban mint az, a kisnagyfiú a zeneiskolai vizsgán
de megmondom őszintén: az az utcazajba beszűrődő spontán hegedú-zongoramuzsika volt az igazi... (mint a mozarti kis éji-) de nappali zene... s nem is kicsi, nagy! ami elvarázsolt
s az, hogy lám, ilyen "párbeszéd" is lehet tanár és diák közt!
megértelek
VálaszTörlésnekem is van hasonló élményemlékem: egy budai iskola nyitott ablakából hangzó gyönyörű hegedűszó ültetett le egy lépcső korlátjára többedmagammal ...
ami pedig a tanár/diák viszonyt illeti: nem akarok általánosítani, se közhelyeket puffogtatni, azt gondolom, többnyire az is olyan, mint minden kommunikáció: az üzenetváltó felek értelmi(érzelmi) színvonalától függő
igen, s amúgy a zene mindenkit eleve (ki)finomit :)(vagy eleve azért fogékony a zenére...)
TörlésVan hasonló élményem nekem is, igen :) Az Allegro barbaro hangjai szűrődtek ki a Zeneiskola ablakából. Nem vizsga volt, csak gyakorlás, újra és újra. Én meg leültem egy közeli padra és csak hallgattam és hallgattam, mit sem törődve a körülöttem zajló reggeli rohanással, pedig nekem is mennem kellett volna, el ne késsek... Nagybátyám sokat játszotta, ezért is volt jó, rá emlékezni a zenével.
VálaszTörlés(Érdekes a zene és az emlékek egymáshoz kapcsolódása is, nem? Ki, mi milyen zenéről jut eszünkbe)
/Aliz, írtad hogy mostanában járok erre Feléd- mindig szoktam ám eddig is, évek óta, csak ritkán írok. Úgy látszik éledezik a "grafomániám" újra.:)/
igen... az emlékek is benne vannak (csak azokat most nem irtam le (de pl lányom is abban a teremben zongoravizsgázott... hogy csak egyet emlitsek...)
TörlésÖrülök, hgy irsz IS! :)