nem
is tudom
meséltek-e
nekem
kisgyerekként
azt
tudom
hogy
én a lányomnak
minden
áldott nap
nem
múlt el este
nélküle
sokszor
magam
előbb
altattam el vele
de
kiskoromban
nekem
biztos nem
mesélhettek
mégsem
anyám
éjjel
nem
is aludt
gyárban
dolgozott
hogy
életünket mentse
a
lágerben
a
halál torkából
ez
volt az én
élet/halálmesém
a
javából
és
ezután
boldogan
élhettem
volna
míg
meg nem
halok
ha…
mikor
már
olvasni
tudtam
meséltem
magamnak
egy
kedvencem
Andersen
rút
kiskacsája volt
kit
csúfoltak a többiek
holott
gyönyörű
hattyúnak
született
bár
erről ő maga
sem
tudott
s a kacsák sem
és
volt egy mese
ugyanabban
a könyvben
egy
anyáról is
ki
feláldozta magát
vagy
csak szemevilágát
a
gyerekéért
az
illusztrációja
külön
oldalon
a
halál angyalával
iszonytató
volt
mindig
átlapoztam
oda
se nézve
félelmemben
de
az életemben
nem
sikerült
az
átlapozás
apám
hiánya mögött
mindig
ott állt
a
halál angyala
az
ágyamnál
nem
mese ez
valóság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése