jiddise
máme volt
a
javából, de
keresztyén
barátnői
voltak
elment velük misére
dicsérte
az apácákat
mikor
hazajött a
háború
után a
klinikáról
hol
ők
ápolták
legodaadóbban
s
hol mihelyt jobban lett
segített
is nekik
mint
mindenhol
mindenkinek
önkéntes
ápoló
önkéntes
mindenes
mindig ember
úgy
adott
hogy
nem is volt
neki
sok
mintha
az tenne
neki
szívességet
aki
elfogadja
a
koldust befogadta
a
cigányokat kedvelte
a
gyerekeket dédelgette
a
barátnőimnek
anyai
barátja volt
munkahelyén
segítő
kollega
kiváló
dolgozó
nyugdíjasként
is
fáradhatatlan
volt
a szorgalma
hogy
főzött, sütött
kézimunkázott
horgolt
gobleinezett
mindig
kitalált
valami
eredetit
festett,
rajzolt
műveltsége
is
hatalmas
volt
de
sose hivalkodón
több
latin szót tudott fejből
mint
én a szótárból
mindig
megvédett
de
többnyire háttérben
hogy
ne zavarjon meg
úgy
segített
észrevétlen
de
ő segítséget
sose
kérlelt
semmit
jó
anya, testvér,
nagymama
ki unokájára
ki unokájára
fájdalmában
is
mosolygott
kullogok
csak
a
nyomába'
de
jól tudom
utol
nem
érem
Megindító, nagy szeretettel, csodálattal mintázott (élő) anya-szobor ("önkéntes mindenes / mindig ember"), benne a fájdalmas utóhang: "kullogok / csak / a nyomába' // de jól tudom / utol / nem érem / sosem"
VálaszTörlésA végén a visszahozhatatlan ...
Ne haragudj, nem "elemezni" akartam, csak így éreztem.
..ellenkezőleg! köszönöm szépen.
Törlésgyönyörűen írsz, nagyon szeretem olvasni
VálaszTörlésköszönöm, örülök neki, hogy így látod (bár én most egy kicsit elégedetlen vagyok... magammal)
Törlés