HÓTAPOSÁS 2008 JAN 2

 

elkezdődött; máris totyogós, szürke latyak a tegnap még szűzi  tiszta, ünnepin  csillogó hó

ráadásul  biciklizésre nem alkalmas, úgyhogy gyalogolhatok, súlyos hótaposó magasszárú bakancsomban, s fáradhat a lábam egyre növekvő  vagy legalábbis stagnáló (túl)súlyom alatt.

no, ezt se hittem volna, nádszálkarcsú évtizedeimben, meg azt se, gyorslábú "gazella" koromban, hogy úgy le tudok lassulni, hogy még elaludni is képes lennék az úton, járás közben...

csak közben meg ne bosszantana, ne érezném magam belül száguldóan fiatalnak (gondolatilag, érzelmileg persze) -  de azt hiszem kívülről előbb elkopunk... azaz belül nem is, néha úgy tűnik, mintha fordított arányban lenne e kettő... 

de lehet, hogy épp ez a "kárpótlás", örüljünk annak, ami van...

ma lyányom két öregasszonyhoz hasonlított; az egyik egy film egyik szereplője, a másik egy szindarabé: a Téli vendég anyukája, ill. A régimódi történet Rick Máriája - mondjuk az előzőnek örültem,  vele tudnék azonosulni, s éppúgy berzenkedett ő is a külső megöregedés ellen, míg belül ifjabb volt az ifjaknál) Rick Máriával remélem csak a szavajárása (hülye) - ill. ahogy mondta Egri Kata - közös bennünk , s nem vagyok annyira kemény... de annyira hasznos és erős sem, a végeredményt tekintve. S a "hülyé"-t se eredeti jelentésében gondolom, persze. Különben is soha senkit nem akarnék megbántani. Már magamat se!

szóval eltotyogtam a város egy távoli pontjába gyalog a havas locspocsban, (azért nem estem el, mint itt jobbra az alterego, kit épp lánya támogat fel- bár tiltakozna ellene)-  miután végre csinálhattam a fényképezőgépem filmjének 25. kockájára egy - ablakunk előtti -havasfenyős hátteres képet lyányomról. Már messziről láttam a rácsot a fotósbolt ajtaján, pedig még koradélután volt, közelről meg azt, hogy az üzlet elköltözött. Méghozzá Újszegedre (a Patyolattal együtt) Szóval ezentúl már csak  Szegeden tudok filmet előhívatni, tisztittatni, valamint már régebb óta moziba menni...Igaz, hogy úgy néz ki, 9 nap múlva már ingyen tehetem, mármint az utazást, de úgy tűnik, egyre inkább , hogy kisebb távra is nehezemre esik mozogni, legalábbis télen, hóban, latyakban stb... Brrrrrrrr.

aliz2. :: 2008. jan. 2. 23:07 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: bosszusag, film, hetkoznapok, idojaras, naploszerűség, öregedés

AZ ELMÚLT ÉV 2013 JAN 1

 

kollektiv blogunkon az aktuális feladat"évértékelés", nem is tudom, ilyet nem csak politikusok szoktak csinálni (hazudni)?

"jön napra nap, új év válik tavalyra"...

nincs ami - nem hogy a szerelmet - bármit visszacsalna...

az idő múlása, állandó témám itt is. ha ügyetlenebbül is, mint a költőknél...

hogy épp ilyenkor fordul, az csak emberi megállapodás (a naptárkészítők? ) dolga volt...

tegnap és ma óta nem 1 év telt el, csak ugyanúgy pár óra, mint előző nap vagy holnap közt...

"új életet" meg nem lehet kezdeni, csak úgy, egyik napról a másikra...

különösképp, ha a régit még nem tettük rendbe

na nézzük csak mi volt, mi maradt(? feladatként?) 2012-ből... nehéz a helyzetem, mert nem igen vezetek naplófeljegyzést, talán csak itt a blogon írok igazán rendszeresebben, de ide sok fontosat (mert személyesnek vélem) nem írok le...tehát most se összegezhetem...ha erre a forrásra hagyatkozom

de a legfontosabbat, minden feljegyzés nélkül tudom:

megszületett az unokám, 2012. október 16-án, délután fél 2-kor

tulajdonképpen az egész év ennek jegyében telt el számomra is. Lányom várandósságát is pontosan 2012 január 1-től számították, hivatalosan is (egyszerű volt), és kis túlhordással október 16-án született meg a kisfia: Vince. És a  Litera 2012-ben az irodalom tíz fontos szereplőjét kérdezte  körbe év végén, köztük 2.-nak lányomat,  a kedvenc mondata körkérdésre ezt válaszolta:

 „Háromezernégyszázharminc gramm, ötvennégy centi.”

http://www.litera.hu/hirek/ev-vegi-korkedes-2012-2

tulajdonképpen, azt hiszem ehhez nincs mit hozzátenni, azaz azt,  hogy azóta már sokkal többet nyom, kis dundi, és minden ruháját sorra növi ki... és nyílik, fejlődik, mosolyog, fog, kedves, aranyos, szép, jó...és csupaszív! (így is hívom)

azt hiszem nem is kéne írnom másról, ha visszagondolok az elmúlt évre

mert előre akarok gondolni, boldog életet, boldog jövőt, boldog éveKet kívánni neki, arra az időre is amikor már én nem leszek itt, (de benne valahogy mégis csak...)

....

... node még pár (vissza- ill.előreutaló dolog, teendő az elmúlt évről:

a kapcsolataim jobban ápolni, ha felhivott egy régi kollégám, vissza is kell hívnom, ideje - míg tehetem..., tehetjük, meg a többieket, régieket is

azt hiszem újra kellene igazi naplót irni! (olyasmikről, amiket blogba nem...)

örülni az életnek, akárhogyis... az életöröm megőrzése fontos! (mellesleg: többet járni színházba, jó darabokra. Örkény?, Operába!)

apu tanulmányát (A logika értelme) végre megfelelően érvényre juttatni, emlékezetéről gondoskodni, máshogy is...

valami időbeosztásfélét csinálni, és be is tartani! (többet aludni).

valódi önmagamnak megfelelően élni!

 Bécsbe kiruccanni, a régi emlékhelyekre...

saját életed éld, te legyél a saját életed  középpontjában (lásd fent!)

a verseket megírni, ha már muszáj, mert előjöttek, és összegyűjteni (esetleg a régieket is)

megírni végre a családtörténetünket is! és/vagy "egy jó kis önreflexiv prózát"

jól (jobban!) csinálni az öregséget! Méltósággal! 

hegedülni!

úszni!

meditálni!

nem venni magamra a direkt bántásokat!

 ...

ja, és BOLDOG ÚJ ÉVET MINDEN ERRE TÉVEDŐ JÓSZÁNDÉKÚ EMBERNEK!

aliz2. :: 2013. jan. 1. 10:14 :: 9 komment

újévi koncertek

 rossz kezdet..

elaludtam a bécsi nyitó koncertet, mit még soha nem hagytam ki, s úgy tűnik nem tudom pótolni(?)

most vacillálok (két masszkkal?) el merjek e menni a makoi hangversenyre

(oltatlanokkal teli terembe, túlfertőzö omikronok közé,.     (ahol már előbb is volt egy  4.től)

no 7-ig még van időm eldőnteni(?)

WATERLO? 2012 JAN 1

 

igen, ez a mai nap, az új év első napja, MAJDNEM EGY WATERLOONAK TŰNT... ahogy  az újévi koncert után az évköszöntő tűzijátékot ez a dal festette alá, az ABBÁtól.

A polgármester arca is komorabb

volt, gondterheltebb és szomorúbb, az új évi koncerten szokásos ünnepi beszéde közben, sőt már megszólalása előtt, feltűnt, mint bármikor, mondhatnám, még sose láttam ilyennek... inkább mosolygósnak, de most - mint ahogy a beszédében ki is tért rá - nem sok oka/okunk lehet/ett rá. Bár a saját háza(házunk) táján neki igazán nincs szégyenkeznivalója. sőt. dehát a "válság" "begyűrűzik", mégis, mindenhova.(azért 20-án fürdőavatás!)

lehet, hogy bemagyarázás, de mintha a (sokszor, sőt most is -az énekes Homonnai Zsolt által -dicsért ) nézők is dermedtebbek, mélábbak, szomorkásabbak lettek volna, mint bármikor...

SZÉP ÚJ ÉV 2008 jan 1

 

eljött az új év, bár meglehetősen hétköznapian vártuk... kis tvkabaré, mégiscsak nevetni illik szokásból Szilveszter éjjelén, közben  a számítógép kikapcsolatlanul, mutatott valami furcsát, kis piros zászló jelezte, hogy alig használt skypemon nem fogadott "esemény" történt, majd kiderült, budapesti rokonaink bejelentkeztek, BUÉKot mondani, kiderült, ők is úgy töltik az estét, mint egyébként, csak a nagyfiú van osztálytársaknál, mint az én lányom is gimista korában minden Szilveszterkor, de most ő is csak számítógépen, telefonon tart újévköszöntő kapcsolatot, vőlegénnyel is. Pont éjfélkor minipezsgő ivás (finom volt, Thörley végre) , és várnánk valami jószót is a tévéből, de semmi, reklám, zene, Csehtamás a PArt tévén ugyanazt a dalt énekli  végig, mint amit éjfél előtt ( azaz tavaly!) elkezdett...

lányom felhúzza a redőnyt, nagy durrogások kintről, esetleg tűzijáték, de elámul:"mikor esett le a hó?" - én is odamegyek az ablakhoz : minden tiszta, szűzi fehér lett. ez aztán a méltó új évi köszöntő. s egyenesen az égből.

borzasztó filmek a tévében, hétköznap igazán jobbak mennek - ezt a "szilveszter" éjszakát senkise tudja normálisan kezelni - most ui egy nagyszerű film ment már (Szent Lajos király hídja)...

sajnos a  délelőtti hagyományos bécsi koncertet elmulasztottam (átaludtam? többször felébredtem, szokásos fejfájás, el-elfeledett álmok, egy kétsorossal, csak egy igekötő maradt meg: FÖL - ez is jó índitó az újévre - ehhez képest persze előbb is felkelhettem volna) Déli reggeli után, délután ebédkészités, ebből-abból, mindenféle... lyányomnak ízlett, mind megette . remélem, ebben az évben többet fogok főzni itthon (mint étterembe járni), (hátmég ha kicserélem a gáztűzhelyet is - talán még sütök is...)

este az ugyancsak hagyományos, ha nem is olyan hires makói koncert!

kiderül, hogy a várt Janza Katának elment a hangja , így helyette más jött, de Bereczki Zoltán itt van, és csodás légkört teremt. Engem a figurája, könnyed mozdulatai, kedves közvetlensége drága (táncos) nagybátyámra emlékeztet..., de ezt leszámítva, az éneklése, a zene megint elvarázsol. "És szól  egyetlen árva szaxofon" kettős a Miss Sajgonból, könnyeim  is potyogtatja. (Már megint. Gyanakszom az Egy asszony illata film  zenéjére is így utólag, biztos hozzájárult, ha nem is észrevehetően és nem kizárólagosan ahhoz a katarzishoz) Azt hiszem mégis csak a zene az, ami leginkább fel tudja kavarni az embert és meg is tudja nyugtatni egyszersmind. Élvezem! Minden porcikámmal. - Meglehetősen jó volt a magánzeneiskola zenekara is! A polgármester már prózaibb, mindenesetre elgondolkodtatott egy kettős évszámmal 2007-13. Nekem még csak nem is rémlett mire utal, lyányom szerint a 7 szűk esztendőre, ami után majd jön a 7 bő.(?)

Bereczkiéket nem akartuk leengedni a színpadról, vissza is jöttek egy Máthé Péter ráadással: "Az esőt felszárítani úgysem tudod..." s fogják meg jóismerősök, barátok egymás kezét-vezényelt a hangulatmester csodabogár a színpadról,s énekeltette velünk a jólismert refrént (mert a dal kinyitja a szivet, lelket, ugye milyen jó érzés?") :"...azért vannak a jóbarátok... hogy a rég elvesztett álmot visszahozzák néked majd egy szép napon..." ..."hogy az eltűnt boldogságot visszaidézzék egy fázós alkonyon" De az egész nézőtér itt és most (volt) "boldog"! Viszont lehet, hogy ebből is majd egy felidézendő szép emlék lesz... Valójában máris az...

Jó, hogy nem egyedül voltam a koncerten (már volt rá példa), de most lányom elengedte magát a tanulás mellől, s így megfoghattam a kezét...

a tüzijátékot már hazafelé tartva, hátra-hátra fordulva nézegettük csak, túl hosszú volt, és túl hideg mindehhez

itthon viszont jómeleg fogadott...

legyen ilyen szép, vagy még szebb minden napunk az évben!

aliz2. :: 2008. jan. 1. 23:06 :: 3 komment :: Címkék: elmeny, MAKO, naplo, unnep, zene

"AZ ÉV FELFEDEZETTJÉRŐL" 2011 dec 31

 

én már rég felfedeztem, vagy mondhatnám a reklámklisével, "mert megérdemli", de épp ő tiltakozik mindig leginkább, hogy írjak róla, tehát lehet, hogy mégse örül neki, pedig örülhetne, velem együtt...

 

egy év végi irodalmi körkérdésben olvastam, az előbb, hogy ő "az év felfedezettje", a kérdezett (Darvasi Ferenc) számára:

http://www.barkaonline.hu/beszelgetesek/2482-barka-koerkerdes-15

Az év felfedezettje számomra egyértelműen Turi Tímea volt, akiről bebizonyosodott a folyóiratpublikációi alapján, hogy kiváló, teljesen kiforrott hangú költő - remélem, minél hamarabb megjelenik a verseskötete.

csak egyet tudok érteni.

(egyébként épp a napokban jelent meg a Műútban (is) 3 verse... (irodalomtudósunknak Kleist jutott róla eszébe)

 

a litera körkérdésben is szerepel a neve Kálmán C György válaszában a szívesen olvasott költők sorában:

http://www.litera.hu/hirek/ev_vegi_korkerdes_2011_3#

"Szívesen olvastam ... (különböző lapokban, betűrendben) Erdős Virág, Marno János, Nemes Z. Márió, Szlukovényi Katalin, Tatár Sándor, Turi Tímea verseit."

 

és találtam egy folyóiratismertetőt,

http://folyometer.blog.hu/2011/09/26/tiszatajak#more3258224

amiben a szövegét egyenesen Máraival találják analógnak. (rejtvényként feladva, ő a megfejtés)

":..belenéztem a júniusiba is. Idemásolok belőle valamit. Nem olyan, mint Máraitól valami, mondjuk a "Füves könyv", vagy "A szegények iskolája" egy tétele?

Aki ír, az a múltnak dolgozik. Mint egy részeges pálinkafőző, várja, hogy a mindennapjai kipréseljék, kiizzadják magukból azt, ami érdemes a leírásra. Aki ír, az sóbálvány mindig, saját magáról mintázott szobor, légy, aki megkergül önnön fényétől. Aki ír, szüntelen féltékeny önmagára. Mint egy túlbuzgó karácsonyfa, magára aggatja összes díszét, mindenét őrző hajléktalan, akinek mindig az összes ruháját kell egyszerre viselnie.

Pedig nem. (Megfejtés a végén.)

(Tandori idézet után, a végén:)

(Megfejtés: az engem Máraira emlékeztető szöveg Turi Tímea verse, prózába tördelve.)

 

... mivel tudom, hogy vannak kedves olvasóim, akik velem együtt örülnek, ha lányom és irodalmi megnyilatkozásai a "téma", és bár -valószínű - azok nem szólnak, akik nem így érzik....

miért is kellene csak azért elhallgatnom irodalmi élményeket, mert történetesen lányommal kapcsolatosak.... ?! (persze, ezt a kérdést elsősorban is neki kellene feltennem:)

(de minek is szabadkozom itt, folyton?!, ez kicsinyes, és nevetséges... és méltatlan)

BUÉK! és férjen bele az a bizonyos, fent emlitett és "minél hamarabb"ra várt  verskötet!:) s irhassak is róla:) ("csakazértis"!...:)

 

 

aliz2. :: 2011. dec. 31. 17:00 :: 12 komment :: Címkék: blog, folyoiratok, irodalom, kapcsolatok, lányom, vers

2022 első percében

 arra gondoltam, miközben a kis pezsgőért kimentem a konyhába, hogy

lám, hát ezt is megértem!

azt hiszem (bár tehettem volna) ezt még sose mondtam...

felértékelődött az életünk, az Életünk...(?)

a legjobbakat!