egy mondat

 elég hosszan beszéltünk a lányommal, a vége felé már mondta, hogy odaadja a telefont a fiának, hogy beszéljünk mi is, mert ő is akart(?)

megkérdezte unokám, hogy hogy vagyok,

épp elszédültem, mert felültem ,fektemból - mondtam is - majd visszafeküdtem, akkor már nem szédültem (ezt is mondtam)

észrevettem, hogy valami van a szájában

kiderült hogy valami gumicukorszerű vitamin... erről elbeszélgettünk, hogy ne beszéljen tele szájjal, mert lenyelheti stb...

a végén anyja közölte ,hogy unokám már a padkón fetreng a nevetéstől (amit pesze én váltottam ki.. (az aggodalmaskodásaimmal) , nem baj , a nevetés egészséges)

majd el is indult , fürdeni , mondta anyja

én, hogy jöjjön vissza, beszélni akart , s nem monndott semmit, mondjon legalább  egy mondatot, Mondott..Ezt:

A Macskák szépek

Egy pillaatra megjijedtem, a többes szám miatt arra gondolva, hogy már nem csak egy macskájuk van? (szerintem az is sok(k)

de nem .. kiderült... hogy ez egy MONDAT volt csak. (amit hiányoltam az előbb)

eszembe jutott egyetemi ált nyelvész tanárom B F

az ő pédamondata mindig ez volt: A rózsa piros...

(szerkezetileg, formailag hasoinló! -csak ez egyes számú)