2021. március 3., szerda

zakók és táskák

 emlékszem, egyszer Bécsben bementünk egy férfiruha szaküzletbe nagybátyámmal. Ott nagyon megtetszett neki egy zakó. Már szinte meg is vette volna,  ha nem említem meg, hogy otthon mintha egy ugyanilyen zakója lenne a szekrényben. Megtorpant, elkomolyodott, majd elnevette magát: tényleg! És letette a zakót.

S hogy ez miért is jutott eszembe most?

Vettem nemrég egy barna táskát. Remek, elég nagy, s tele van rekeszekkel. Még szép is a maga módján.



S ahogy ma nézegetem, eszembe villan:

Volt nekem egy ugyanilyen táskám... (vagy van is valahol még? bár biztos használhatatlanul kopott állapotban)

***

Mert mindig ugyanaz tetszik.

Mindig ugyanazt szeretjük.

Mindig ugyanazt vesszük.

Mindig ismételünk.




10 megjegyzés:

  1. T.L.Mert vegig azok vagyunk akiknek szulettunk. Ezt jol tudom, a kulsomtol eltekintve sosem multam el 16 eves. (Tehat vegig eretlen maradtam...)

    VálaszTörlés
    Válaszok

    1. azért nem mindenben (de maradtunk am/kik voltunk. s ez jó)

      Törlés
  2. P.G: hogy ez mennyire igaz! Én nagyjából követem a divatot, nagyon nagyjából. A legjobban mindig a fekete fehérben érzem magam.

    VálaszTörlés
  3. G.I. Én cipővel jártam igy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ha töröm a fejem, biztos én is találok mást is 🙂

      Törlés
  4. L.T. Ez csak a Feri lehetett...

    VálaszTörlés
  5. J.B.É.Mindentől függetlenül nagyon szép és praktikusak látszó ez a táska. A formája, a színe nagyon tetszik.

    VálaszTörlés
  6. Katalin Keresztesi
    ......ha mindig önmagunkat adjuk.

    Gonda Julia
    ezek öszötönös , tudatalatti dolgok! nem kell "adni", magától van 🙂 (egyébként meg ki mást is "adnék"?! 🙂

    Katalin Keresztesi
    Én is erre gondoltam, csak így sikerült megfogalmaznom. 🙂

    Gonda Julia
    ez evidencia, szerintem! (számomra legalább is:

    VálaszTörlés