2020. február 2., vasárnap

Bodrogi, a rendhagyó Páger-díjas

a hagymaház  aulájában csoportosulást éreztem, hát ki áll a kör közepén, Bodrogi Gyula fotózkodik fűvel-fával, boldoggal-.boldogtalannal, mosolyogva, türelmesen, még a Páger szobrot is eltakarják,



aztán dedikálgatott egy fotelban,




majd elvitték a "főhadiszállásra"

nem is tudom hova, mert eddig minden kitüntetendő művész szólítás után lépett színpadra, a nézőtérről, Bodrogi meg ahogy meghallotta a nevét, oldalt, a függönyök mögül bukkant elő persze a vastapsra, amit kapott, szűnni nem akart, de még hányszor...viszont felismerve a helyzetet egyelőre visszament a függönyök mögé...(úgy látszik ott otthonabbul érezte dmagát mint a nézőtéren)

a polgármesterasszony beszélt, hosszan, s nagyon familiárisan, hangsúlyozva a Gyula megszólítást (bár a Téni bácsizások után ez nem is olyan meglepő), engem kicsit zavar),

úgy láttam, nagyon örült a gyűrűnek a  "Gyula", ,mindkét ujjára felpróbálta (szerintem már előre lemérték) s fel is húzta....azt mondta ebből él most hónapokig (meg a felesége főztjéből)



aztán elhangzott á laudáció (nem tudom ki írta) most a kuratóriumból csak Réz és Szalma voltak jelen...
azt mondta nem figyel oda, a rosszra, dehát a laudáció mindig csak dicséretet tartalmaz...

s végre beszélgettek, (Varga Mártával),a lényege az volt a beszélgetésnek, hogy a színész és a közönség a legfontosabb, és szinigazgatóként meg nem kell mindenbe beleszólni, a szakértők tudják a dolgukat... érdekes fordulat állt be a repertoárjába a legutóbbi években, egész komoly darabokban (klasszikus drámákban a Nemzetiben(Shakespeare, Gorkij, Madách) ) bár ő hangoztatja hogy a szórakoztatás ellentettje az unatkoztatás, és a szórakoztatás nem egyenlő a hahotáztatással...mert az is szórakoztat, ami elgondolkodtat, vagy akár elszomorít (nagyon egyetértek)

azért mi egy párszor nevettünk és ő is vidám volt... többször felugrott a helyéről, valami bemutatni....(nemhiába táncosként kezdte a pályát)

holnap is próbál , márciusban premier ,most én vagyok az öreg zsidó, a fúszeres..., a 13 almafában, bizony,a Trianon..., a végén majd rámfogják, hogy én vagyok az oka   mondja igaz maliciával.... (nevetés! :(

egyébként a Kibic értesülése szerint zsidó (származású)  lehet (anyai nagyapja eredeti neve Kohn Ármin, de ezt csak mellékesen, egyébként nem lep meg)

ja, mondott még valami érdekeset Págerről, (a Hattyúdallal kapcsolatban)először nem akarta, mert politikai tartalma van, de aztán köztünk maradjon jelszóval, elmesélte,  egyszer, a Hattyúdal stábjának,forgatása közben ebédszünet volt a kispesti piacon, és Páger azt mondta, hogy ő volt az egyetlen kommunista, 1944-ben, mert amikor megölelték egymást a Nemzeti SZinháznál a Szállasival , azt súgta a fülébe, hogy "ugye mégis maga jött el hozzám, s nem én mentem el magához" (hát..hogy ez mennyiben a kommunistaság kritériuma, nem tudom, de Gobbi is ott volt, s csak elnézően mosolygott)

ja volt egy gyönyörű pillanat, elkezdte énekelni a Villa negra nem apáca zárdát, és az egész nézőtér egy emberként s tisztán énekelte vele

ez az amikor valami beleforr a néplélekbe....

na és Süsü...! a hires egyfejű....

szeretnivaló, édes  ember... vagy ahogy a konferansz mondta búcsúzóul: csupasziv

9 megjegyzés:

  1. G.I. végig néztem a Tv-ben , nekem sok volt a körités még jó hogy a müvész úr is szóhoz jutott vagy ezt csak én láttam igy!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én végignéztem a közvetitést is, de úgy , hogy kihagytam a köritést, csak Bodrogira voltam újra kiváncsi :) ő nem fárasztott, a többiek igen :)

      Törlés
    2. szegény már alig várta hogy szinpadra kerüljön, aztán meg hogy kimeneküljön :)

      Törlés
    3. G.I. igen szerintem udvariatlanság volt háromszor ugyanazt elmondani a közönség Bodrogira volt kíváncsi nem az ékesszoló hölgyekre

      Törlés
    4. T.G. Még jó, h most nem gitározott!

      Törlés
    5. Gonda Julia
      épp felsóhajtottam, mikor ment fel a lépcsőn, de jó hogy nincs nála a gitár 🙂

      Törlés
    6. G.I. és makait is csak kétszer mondott

      Törlés