oda ahol nem botlok
lépten-nyomon emlékekbe
itt mentél neki a falnak
le is repedt a fogad -
(de kicsi voltál!)
itt tanultál biciklizni
s az ablakból megtapsoltak
(mert már hátul nem fogtak)
itt estél el a szánkóddal
a karod törted
(a többiek csak nevettek)
itt akartak megcsókolni
(vagy tán többet)
de nem engedted
itt mondta a lányod
hogy hull az égfa
elromlott a levél
,
itt, itt, itt...
minden tégla
valamiről mesél
tán el kéne
költöznöm innen
de előre tudom
hiányoznának
az emlékeim
lépten-nyomon
i
Brauswetter Eva
VálaszTörlésMaradj a mában és éld újra emlékeidet nem tudhatod mit hoz a holnap puszi
Judit Martinkovits
VálaszTörlésGyönyörű ahogyan írszm de élvezd a mát is! a jelent:)
Ez volt a kiindulópontom 😉
Törlés