...csak az álom végére emlékszem, tudom, sok és sokszereplős előzménye volt, a szituáció, hogy én külsö megfigyelő vagyok, mintha egy filmet néznék, nem veszek részt benne, csak látom kivülről és messziről (a fekhelyemről nyilván), egy szürke , elég homályos bérházlépcsőházat, egy kislány jön le rajta, masni a rövid hajában, fogja anyja kezét , olyan 50-esévekbelui a hangulat és a kép, a kislány megüthette a lábát (bokáját)a kopott lépcsőben, mintha bele is rúgna feljajdulva , és azt mondja határozottan és erőteljesen az anyjának: sose jöjjünk ide többet!. Az anya döbbent válasza:De hát itt lakunk!
......................................................
soha többet ne jöjjünk ide! -
mondta a masnis kislány
a lépcsőbe belerúgva
anyjának ki kezét fogta
s csak annyit mondott
neki válaszul:
de hát itt lakunk!
én álmomban figyeltem őket
de mire többet is megtudtam
volna róluk
felébredtem
s most Dzsuang Dsziként töprengek
ki volt az a kislány s az anyja
s az a régi kopott szürke lépcsőház
és én mit kerestem ott - ma- álmomban
kiket miket álmodok én
s ki álmodhat valamennyiünket
s vajon miért....
nem is tudom miért, de Rakovszky Hulló csillagok éve c regényének anya-lánya figurái jutottak eszembe utólag ...
VálaszTörlésNem ide illik, csak jelentkezem, hogy megírtam a lovagos legós könyv címét- a legolovagos versedhez.:)
VálaszTörlésKöszönöm.màr előbb észrevettem.. hasznositom is... ;)
VálaszTörlésEgyebkent ha az àlmomhoz nincs komment...mért is lenne...végül is én àlmodtam..nekem kell fejtegetni..eszembe jutott még az en vslósagos mondatom a haborus deportalós elarvult viszontagsagok utan mit anyamnsk mondtam szemrehanyón:mért jöttünk haza?! Az alom transzponal.utjai kulonosek.sürit is.jobban oda kéne figyelni... az àlom sarkàból legalabb.
VálaszTörléshajnali kérdés (a la Babits)
VálaszTörlés