vendégség
és táska
anyukámmal
ketten éltünk
ha
vendég jött
örültünk
anyu
vacsorát rittyentett
én
meg mindent elkövettem
hogy
a vendég ne menjen el
amikor
akar
táskaeldugással
megakadályoztam
főleg
a nagynagynénémmel
Erzsi
nénivel játszottam el ezt
ő
teljesen egyedül élt
én
olykor nála
ha
anyu beteg lett
s kórházba kellett
vinni
s kórházba kellett
vinni
s
többnyire én jártam
Erzsi nénihez
Erzsi nénihez
iskolába
jövet-menet
útba
is esett
de nem
maradtam ott soká
(igaz
nem is dugta el a táskám)
bonbonierből cukorkával
kínált
de
volt hogy csirkecombbal
savanyú
káposztával is
meg
mesélt a múltról
mondott
volna többet is
de
én mindig elrohantam
egyszer
meg is gyanúsitott azzal
hogy
csak azért ugrok be hozzá
egy-egy
percre
hogy
megnézzem él-e
sajnos
nem is soká
de
addigra elköltözött
egy
mellékutcába
kisebb
lakásba
én
meg Szegedre
az
egyetemre
így
még ritkábban
jártam
hozzá
Szegeden
húnyt el
a
kórházban
ahol
ahol
meglátogattam
néhányszor
utoljára
a
műtét utáni napon
láttam
mikor
csak annyit
mondhatott
már
hogy nagyon
fáj
nagyon
fájt
nekem
is
most
is
73
évesen
ő
eggyel kevesebb volt
mikor
végleg elment
ebből
a vendégségből
mi
nem prolongálható
eldugott
táskákkal sem
sem
egyebekkel
(tán még a portán maradt
nem kézbesitett
jókivánságokkal teli
levelekkel sem?!)
(tán még a portán maradt
nem kézbesitett
jókivánságokkal teli
levelekkel sem?!)
…….
de
azért jó lenne tudni
hogy
mindig van valaki
aki
eldugná a táskánkat
szivesörömest
hogy
maradjunk még
egy
kicsit
itt
vele
május
20
...még akkor is , ha tudjuk,
VálaszTörlésmenni kell
itt az ideje