az épület ugyanaz
ha némi átalakitáson át is esett
s lakályosabb , sportosabb lett
a régi osztályterem előtt
lányom fotója, oklevelekkel
("akire büszkék")
megnézem, de alig tudom
elolvasni homályos
szememmel...
nem csak ó
anyám is idejárt
akkoriban lányoknak
csak magántanulóként
lehetett...
de jelesen...
na én meg 30 évet
dolgoztam-robotoltam
le itt , a 4 tanulóéven
eminensen
túl, még hegedültem is
(nekik)
meg szavaltam
szónokoltam
de mennyit....
most a portás
úgy rohan utánam
mintha betörő lennék...
ja kérem az idő
a tolvaj itt
az visz el mindent
30 év nagy idő
elmossa az előtte levő harmincat
(mit végigtanitottam...
vagy lehet, hogy nem is....?)
Igen, ez van. A nyugdíj előtti utolsó napomon egy kicsit visszanéztem még az ajtóból, mikor végleg eljöttem. Tudtam, hogy már soha többé nem jöhetek vissza úgy az épületbe, ahogy addig. Azóta sem voltam ott.
VálaszTörlésHa mégis mennék, akkor utánam is futna a portás, mert az ő feladata az, hogy ne engedjen be" idegeneket": Neki sajnos te az voltál, és ő úgy döntött, hogy jól végzi a munkáját.
Hogy mégse kerüljek ilyen helyzetbe, hogy tolvajnak nézzenek, én először szólnék a portásnak, hogy ki vagyok, miért vagyok ott, és kivel mit beszéltem meg korábban. Nem lennék később talán egy kellemetlen helyzetben, és őt sem fárasztanám a futással.
Megint csak azt tudom írni, hogy ez én vagyok, és természetes, hogy te más vagy. Ahogy én tennék, az én vagyok, ahogy te tettél, az pedig te vagy.
Üres volt a portársfülke.És nem sajnálom a futásáért;)
VálaszTörlésVolt egy kis humor abban, amit a futásáról írtam. Gondoltam, hogy üres volt a portásfülke. Le sem mertem írni azt, hogy én vártam volna egy kicsit, hogy visszajöjjön a portás.
TörlésInkább azt írtam helyette, hogy nem vagyunk egyformák. Nemcsak kettőnkre értve, hanem általában az emberek különbözőek. Így van, és lesz is.
Ja?és ez egy vers. (A korábbi bejegyzés próza. Ami közelebb áll a mindennapi beszedeinkhez.. mostanában nem irok verseket. Ez túlnőtt a száraz tenyeken, igy is le kellett irnom. de ez nem kepezheti vita targyaz)
VálaszTörlésPersze, hogy vers, de én csak prózában tudtam válaszolni rá.Mindig csak sajnálom, hogy nem tudok verset írni. Ha tudnék, egy eszközzel többel rendelkeznék, hogy kiadjam magamból azt, ami bennem van. Marad a próza, és sikertelenül.
TörlésTudom, hogy a verseddel az érzelmi oldalát ragadtad meg a történeted lényegét a száraz tények helyett. Igazad van, erre is való a vers. Olvastam a prózád is, de nem akartam ott már fontoskodni.
Vita tárgya? Miért is lenne az?