már ritkán megyek Pestre, de nincs alkalom, hogy kihagynám a SZépművészeti Múzeum meglátogatását
most is igy volt, pláne, hogy M S mestert hirdette, a Vizitációjával. - az én vizitációm sem maradhatott el
(bár a Nemzeti Galériában már láttam a festményt, védve, bekeretezve, elzárva , s tilos volt fotózni - azért titokban csináltam egy rossz képet róla, kicsit)
ez az MS kiállitás fantasztikus volt, s bár központban volt a Vizitáció, körötte az oltárképek, (6) természetesen kimagasott (NEM CSAK A KIEMELŐ ELHELYEZÉSE MIATT)
mondtam is valakinek ,aki csodálatával konstatálta, hogy ez egy csoda, kivételes...
az is, hogy nincs helye a hasonlitgatásoknak, kiemelkedik a többi, s kora (utódai?) képei közül
az a lágyság, természetesség, harmónia - kimondhatatlan
(s mindehhez jön az én személyes misztikus élményem róla, amiről - most se - beszélek)
kicsit behallgatóztam egy idegen vezető fülhallgatós kommentálásába, aki külön kiemelte a virágokat...a tüskétlen rózsát pl, az előtéren,
a virágokból is kinövő (virág)szerető leendő anyák... Mária és Erzsébet
a gesztusok, mozdulatok arcvonások kifejezőereje...
rengetegen bolyongtak a termekben s mindenki ekörül a kép körül, joggal...
engem is vissza-visszavonzott (körutamban)
volt egy fimvetités is csupa erőltetett összehasonlitásokkal, utódok irányába, - feleslegesen (utód, csak másoló, durva epigon lehetett)
sajnos elfáradtam, hogy a táskámmal is vacakloltam, -k, már a bejératnál is méregették, mondtam, kicsi, nem fér bele M S mester -viccelődtem
de bent meg azért szólt rám egy teremőr,mert kicsit hátratetettem a táskám, s igy szabálytalan, nehogy leverjek valami (?!)
csakhogy nekem igy volt , lett volna könnyebbb...
aztán hogy a mobilom is lemerült
elhagytam a sötét - csak képekkel világító - termeket
a Schopban vettem két nagyméretű Vizitációt ábrázoló képeslapot, az egyiket lányomnak szánva (de persze elfelejtettem odaadni?, de jut eszembe, már nem is talákoztunk...a Hunyadi téren elbúcsúztzunk, mentek unokámmal a Bábszinházba)
(amúgy nem szeretem az eladható tárgyakká silányitott képzőművészeti alkotásokat...pontosabban e tárgyakat)
--
lehuppantam a büfé kanapéjéra, egy kávéra, meg feltölteni a mobilom
meg elmélázni....(volt min)
s hamar eljött a 6 órás zárás... de még a lépcsők fölött is üldögéltem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése