ket arcom - egy eseményen

 a Holokauuzt  Emlékmúzeum honlapjára is felkerültek képek a strasshofi (osztrák )kultureseményről, melynek szereplője voltam

(igaz, közékeveredett egy idegen kép is...már a múzeumok éjszakájáról)

de két totálplan képet találtam rólam(is)

az első igazán meglepett, alig is ismertem magamra, annyira jónak, meggyőzőnek tűnt

valószinú sorstársam beszédére figyelek épp elmélyülten (ez amúgy szokásom)

a szemüvegem lekerült már lötyög is a szára, igy jobban látszik a figyelés nomeg (a táskák a szemem alatt), de ettől is vagyok hiteles..

a kék s piros madzag is a karomon

node aztán megláttam egy másik képem, amin érthetetlen módón vihogok (egy ilyen eseményen?!)

dehát ilyen vagyok , ilyen is, minimum kétarcú

(már gyerekkoromban is ilyen kettős képek kerültek fel rólam fényképészmesterektől, egy szomorú.komoly, ez volt az alap, meg utána a nevetős-vihogós)

azóta is azon töröm a fejem, min nevethetek itt...

s rájöttem, én mindig valami humorba oldom a nagy bánatokat, mert nem birom másképp elviselni

(juthat eszembe a gimiből még a Kölcseyre vonatkozó definició (Vaniatum vanitas?) : "a fájdalom gúnyba torzulása"- ez nagyon megtetszhetett nekem...)

azt hiszemd itt is, feleleveníthettem, hogy anyám tán  vigaszból, de mondta mindig, hogy ne aggódjak, nekem nem volt olyan szörnyú az a lágerlét, mindenki szeretett, babusgatottg, becézett-- konyhalamalcnak hivott... stb

tán épp ezt ecseteltem, emlékszem a nézők soraiból is a feloldó nevetésfélére! 

jól van ez igy.

(egyébként a milló nevető ránc bizonyitja, hogy nem csak elvétve szoktam nevetni!!!!) (bár hallottam egyszer rég a fodrászra várva azt mondta valaki rám, hogy a padlásra járok nevetni!)

***

ja, és a teljesség kedvéért, van még egy kép amin a másik túlélő lánya épp felvételt készit rólunk (a megöntözött öntözócsö(vekről:) (a mobilképernyőn kéklek)

(persze itt is szomorkásan, hiszen még a legelején tártunk a beszélgetésnek a kijelző száma szerint, 15')

****

Múzeumunkban mutatkoztak be azok az interjúk, melyeket az Osztrák Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium megbízásából 2023-ban és 2024-ben készítettek, olyan magyar zsidó származású szemtanúkkal, akiket 1944-ben deportáltak Strasshofba vagy más kényszermunka- és koncentrációs táborba. Az interjúk során a szereplők elmondják, mi történt velük és családjaikkal a nemzetiszocializmus és a háború idején. A magyar nyelvű interjúk elérhetők az ERINNERN:AT weiter_erzählen online platformján: https://www.weitererzaehlen.at/interviews