Legutóbbi Mjakunkra bőven el tudtam menni időben, még korán is, mert hamar vége lett a zsinagógabeli találkozásomnak a szarvasi zsidó táborozó gyerekekkel, valami miatt sietniük kellett, pedig még lett volna mondanivalónk bőven s kölcsönösen ...
pedig előre szóltam egy kollegának , hogy nem tudok menni, esetleg kések
hogy-hogy itt vagyok? - kérdezte , mikor meglátott, meg is lepődött, s játékosan megdorgált
a többiek kiváncsian érdeklődtek, mi volt?,
mondom , egy előadás, beszélgetés féle arról, hogy mit jelent makói zsidónak lenni
meglepődtek zsidónak?
de megnyugtattam őket
mondván, hogy MAGYAR IS vagyok
a "zsidó" csak egy többlet
egyszerre vagyok magyar zsidó vagy zsidó magyar
(nem szóltak rá semmit, hitték vagy nem, oly mindegy, én tudom, amit tudok s dérzem, amit érzek )
(egyébként a "dorgáló" felesége zsidó volt, ő pedig nagy-magyar, egyszer beszéltem a 20 éves fiúunokájával, ő természetesen s magától mondta, hogy tudja, hogy a nagymamája zsidó volt)
miért probléma ez mindig - másoknak?!!! Ha nekünk nem..
Imréné Nacsa
VálaszTörlésÉn megértelek!Mi mindíg szerettük a zsidókat! Izráelben is többször voltunk!
Gonda Julia
Imréné Nacsa nem kérek megkúlönböztetést! Semmilyen irányba !