rég volt...itt voltak unokabátyámék Kanadából.S átvittek bennünket Vásárhelyre. Pechemre épp aznap reggel atropint csöpögtettek a szemembe, s igy homályosan láttam (a számtalan, szép fotóikat is)
este lementünk a Fekete sas étterembe, unokabátyám felesége hosszú ruhát vett (akkoriban ez még nem volt általános, pláne nálunk) de kérte, a feltúnés elkerülése miatt, hogy én is vegyem föl egy hosszú ruháját...
unokabátyám ezt látva meg is jegyezte, hogy milyen nőies alkat vagyok, kár hogy ezt fel nem ismerve inkább sportosan öltözöm stb...
meg azt is mondta, hogy szülhetnék nekik egy gyereket (36 évig még nem késő!) (egyébként gyerekorvos! és imádta a gyerekeket) -mert nekik sajnos nem lehet már több az egy kisfiuknál...
de aztán, s 36 év után (bár akkor mentem férjhez), inkább nem nekik szültem, hanem magamnak...(magunknak) -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése