hogy miért? én mindig is sejtettem, de nagylétszámú hallgatóság előtt tegnap hallottam kimondani egy nagytekintélyű mikrobiológus professzor szájából, a Szegedi Szabadegyetem soros előadása végefelé...
persze, lehet, hogy csak vicces kijelentés volt, de akkor is..., a lényege tudományosan igazolható. ugyanis a női hormon (az ösztrogén neuroprotektív azaz idegsejtvédő szerepű, (amit a férfiak csak a fölös tesztoszteronjukból tudnak - egy (nemrég felfedezett) enzim segítségével de ugyancsak ösztrogénné alakítani)-
az előadás a férfi-agy - női agy különbségéről szólt, illetve ezzel összefüggésben a nemi hormonok csodálatos hatásáról; s ennyien még sose voltak a TIKben , szerintem, a karzat is megtelt, és a lépcsőkön is végig ültek, ilyenkor mondják, hogy egy gombostűt se... Az előadás technikai levezetője meg is jegyezte, bizonyára a témának és az előadónak szól ez a szokatlanul nagy érdeklődés, mit aztán ill. a személyére vonatkozó részt az előadó Párducz Árpád szerényen hárított. (bár ezzel a majdnem irodalmi névvel, eleve, érdeklődésfelkeltő; életrajzából meg kiderült, hogy ugyanabban az évben: 1966-ban kapott diplomát, és ugyanazon a szegedi egyetemen, az akkor még JATE-nak hivottban, mint én, -csak persze a TTK-n, biológia-kémiából -de meglehet, hogy találkoztunk is valami közös egyetemi helyen, mint kortársak, de ki tudná már -fénykép nélkül - felidézni, milyenek is voltunk egykor... Most egy ősz, kissé kopasz, jóhumorú, dinamikusan, érdekesen előadó szimpatikus egyetemi tanár áll előttem a pulpituson, én meg , a kortárs, az örökdiák, érdeklődéssel hallgatom, a széksorok közt, két ifjú mostani diákkal az oldalamon - (persze, rajtam kivül is vannak "korosabb" érdeklődők, mint mindig..., a fiatalabbak tömege inkább azóta, amióta kreditet kaphatnak a szabadegyetemi előadások látogatásáért is; viszonylag könnyen megszerezhetőt).
tulajdonképpen a szinopszis alapján, az keltette fel az érdeklődésem, és rángatott ki itthoni tespedésemből, hogy talán megtudom, hogy a gyakori migrén(em)nek mi is az összefüggése a női mivoltommal..., de sajnos csak annyit tudtam meg erről, ami tény, és tapasztalat, hogy a migrén nőknél gyakoribb ( 70%) (mint ahogy a depresszió is pl. inkább a nőkre jelelemző(63%) - ezzel szemben: a schizofrénia inkább férfibaj (73%), az autizmus is (71%), és egy csomó beszéddel kapcsolatos zavar: dadogás(71%), dyslexia (77%) stb, merthogy a nők eleve jobbak a verbalitásban. (ezt is tudtuk) most egy kicsit az okokba nézhettünk bele, és elgondolkodhattunk azon is, hogy a különböző (nő, férfi) viselkedési formáknak milyen biológiai alapjai vannak.
a legfőbb különbség a nő és férfi agy között szerkezetében van, közelebbről abban, hogy a női agyban a 2 félteke közötti összeköttetés tere nagyobb, bonyolultabb; lehet mondani a női agy két féltekéje jobban kommunikál egymással! (agykontrollos emlékeim szerint is ez óriási jelentőségű, hiszen az agy kreativabb működtetésének épp ez egyik kulcskérdése, a két félteke összehangolt működtetésének elősegítése) - az emberi kreativitáshoz, teljességhez ez kell.
IQ statisztikák szerint - mint vártam is - az átlag azonosnak tekinthető, csak a férfiaknál nagyobb a szóródás (fölfelé, zseni irányban, de lefelé is).
Az előadások utáni kérdésekre adott frappáns és szellemes válaszok során kétszer is megerősödött bennem, a "nő a teremtés koronája" tétel: amikor megkérdezte valaki, hogy hogy is van ez "agyilag" , hogy a nő választja a férfit, csak annyit mondott, hogy több mint 30 éve él boldog házasságban a feleségével, holott a leendő feleség választotta őt, természetesen; a másik - bevallottan elfogult - és kissé provokatív férfiúi kérdés pedig az volt, hogy miért is van akkor olyan kevés női Nobel díjas, az volt a válasz, hogy igaz, a Nobel díjasok többsége férfi, de túlnyomó többségük mögött mindig ott egy nő.
ha-ha-ha ... derült zárás; de én még azon is morfondíroztam, hogy mennyivel több Nobel díjas nő lehetne, ha társadalmilag nem lett volna (nem lenne?!) évszázadokig elnyomva a nő...
előadás után még "beestem" a REÖK palotába ahova lányom már előbb (miután az egyetemen tartott egy órát a hypertextről) - elment egy szabadkai-szegedi irodalmi estre,(majd tudósít róla), s ahol épp kifogtam még egy érdekes és témánkba is vágó záróakkordot. Ladik Katalin előadta, teljes átlényegüléssel, és hátborzongató (vagy fülborzongató?) hangokkal a Fehér madár és Jégmadár c. hangkölteményeit. (erre se lenne képes egy férfi - gondoltam magamban.) (Aki nem hiszi..., hallgassa meg itt!)
De aztán a színpadon egy 4 férfiból álló zenekar játszotta a maga erőteljes, férfias, kissé monoton és agresszív ritmusait.
Igy kerek a világ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése