nézzük most kicsit az első szegedi rabbi ősöm (ZWI BAK HIRSCH (az első szegedi rabbi) ősapám oldalágát, mert ott aztán megint csak érdekes s értékes emberekre lehet bukkanni a JEL(L)INEKek személyében...
BAK HIRSCH nővére volt SARA ESZTER BRODA (BAK) meghalt 1814. november Erev Shabat Kodesh 5 Kislev 5,578) ZWI HIRSCH BRODA felesége
fiuk: RABBI ARON BAK (BRODA) Kittseeben született, Kojetinben rabbi, (Burgenland) ban meghalt 1821 előtt , REBBEKA BAK férje s az ő lányuk: SARAH JELLINEK (Bak) (1799-ben született, Kojetinben, meghalt 1826 julius 2án FÉRJE ISAAK LÖB JELLINEK , 1793-ban született, meghalt 1854 április 26-án FIAIK : RABBI DR ADOLF JELLINEK (Drslavice, 1821,LIPCSE, BÉCS FŐRABBI) s tudós (--1893) FELESÉGE: ROSALIE JELLINEK MAX HERMANN JELLINEK (Drslavice, 1822 január 22-1848. november 23-án kivégzik Bécsben!) iró, újságiró és forradalmár Dr MORITZ JELLINEK közgazdász (1864:Budapesten az Első Villamostársaság megalapitója (1823-1883 (stroke) FELESÉGE: JOHANNA JANKA JELLINEK róluk szeretnék (legközelebb részletesebben irni) (bőven lesz mit!)
és most itt megállok, mert egyelőre csak azt akartam felvázolni, hogy is állunk a rokonsággal :) (elég jól :) de majd megyünk tovább, van mikre , kikre!
egy nő (szemben lakik velünk egy kis lakásban (korábban is volt ott valaki más) egy panziószerű helyen , magyaráz sok mindent, hevesen ...
végül ja, hogy a tartozását akarja törleszteni, mert 60 év fölött a lépcsőhasználatért fizetni kell (60 forintokat) nem akarom elhinni, csodálkozom, vajon miért, tán mert jobban rongáljuk a lépcsőt azzal hogy nehezebbem járunk rajta, később mutat egy csomó bélyeget is, ami ellenértéke ennek
(én meg számolok magamban hogy 60 éves korom óta, 17 év alatt mennyi pénzt blicceltem el)
...
no ezen a lépcsőadón egy csöppet sem csodálkozom, egyáltalán nem abszurd elem álmomban, amennyit cikiznek mostanában bennünket, öregeket, logikus...
Pistuka, ahogy felesége a hires színésznő Turay Ida nevezte, mert annyira szelíd volt... mások is így hívták... unokatestvére Békeffy Lászlónak, (apjaik testvérek) tehát nekem ugyanígy rokon, :
1901-ben született. augusztus 31én Szegeden, meghalt 1977 január 9-én Budapesten
Apja Békeffi Sándor hivatalnok, testvére volt Békeffi Antalnak, az 1930-as gyászjelentés szerint az Első Magyar Biztositó nyugalmazott főfelügyelője s a Budakeszi Erzsébet Szanatórium gazdasági főfelügyelője. kitűnő ember volt, sokat dolgozott, mindig barátokat gyűjtött, szerény, megértő bőkezű, igazi ember. elegáns, kedves, finom férfiú - írják
azt hiszem, sokban hasonlíthatott rá fia
a "szelíd emlékezetű író" írták meg róla egy nekrológban...."örökké mosolygós mindig fiatal" 76 éves korában halt meg , egy anekdotázó Fészek összejövetel után hazatérve,,
eredetileg apja katonának szánta, ezért katonaiskolába íratta, Nagyváradon, Sopronban, de hamar átnyergelt a bölcsészetre, újságírásra... stb
Pistuka már színjátékíróként vette feleségül a nála 8 évvel fiatalabb (amúgy később bebizonyosodott hogy örökfiatal), 18 éves színésznőt Turay (Thurmayer)Idát, (akiről Kosztolányi azt irta, hogy nem csak nevetni lehet rajta, de jókedvű lesz tőle az ember), s akitől 50 évig elválaszthatatlan volt... 57-71-ig külföldön éltek, Békeffi nagy sikereket aratott írásaival, filmforgatókönyveivel főleg, de nem bírták Pest nélkül, visszajöttek, ahogy erről egy gyönyörű versben vallott is.."Csak Pesten lehet élni (legfeljebb Budán) (mert azért mindenütt ott a humor)
Turay külföldön csak Frau Békeffi volt, de visszatérve másodvirágzása lett (főleg a Thália színházban, (Kazimir "védelme alatt), tévéjátékokban)
férje rengeteg darabot írt, rá, ezek közöl talán a leghíresebb a ma is játszott JANIKA
volt egy darab, amiben testvérével , Tabody Klárival, a későbbi festővel játszottak (testvéreket)
Békeffi rengeteg filmforgató könyvet irt, érdekesség hogy ezekért kapott kétszer is: 50-ben és 53-ban József Attila díjat
az elsőt a Dalolva szép az élet ért (főszereplő Latabár Kálmán)
a másodikat az Erkelért (Pécsi Sándorral),
mindkettőt Keleti Márton rendezte
felsorolni is nehéz filmjeit, próbálkozom, ahogy eszembe jut a többi (érdekes, hogy ezt mind láttuk, anyuval, nem is sejtve, hogy rokon műve:) : A kölcsönkért kastély, Állami áruház, Déryné, Besztercze ostroma, Mágnás Miska,Mese a 12 találatról, A selejt bosszúja, Civil a pályán, Csárdáskirálynő,....
Kellérrel írták Pomócsit, a mulatságos, szánalmas de a végül mindig diadalmaskodó kisembert (akit Salamon Béla testesitett meg, mert ha ő egyszer kinyitja a száját...
operettek librettóit is írta, s rengeteg közkedvelt dal szövegét pl Hétre ma várom a Nemzetinél Legyen a Horváth kertben Budán Jöjjön ki Óbudára A régi mániám... Hol van az a nyár
és a mindig megkönnyeztető_Az én mamám nem hordott bubifrizurát...párizsi ruhát,.és mégis szép volt
.külföldön írta regényét az Angyal szállt le Brooklynban ciműt, ebből film is lett, minek főszerepét maga Ustinov alakította
a művet, A kutya akit Bozzi úrnak hivtak címen be is mutattak, az Operett szinházban, Vámos rendezésében,különleges kettős szerepben, amit csak egy különleges színészre bízhattak: Latinovits Zoltánra, akinek sajnálatosan és tragikusan ez lett az utolsó szerepe (ez meg is rázta az írót...) s maga se sokkal élte túl)
emlékezetes, előremutató ("optimista") dala (a zeneszerző Fényes Szabolcs előadásában), bár a dal szövegírója Zsüti azaz G Dénes György -- igy a "belső hármas" jegyezte a darabot
az élet voltaképpen szép, egy elviselhető mindenség.... kurta az élet, de semmi se hosszabb, semmi se hosszabb az életnél, s élni magában is életcél most nincs időm , most mennem kell, randevúm van az élettel ...
Maradjunk mi is ennyiben (szemben a rút halálokkal)
radiószilveszteren (Turay és Békeffi) és Bracckfeld, SZilágyi, Marton, )
már járni is elfelejtek , csak botladozni tudok
nem vagyok benne biztos, hogy helyes ez az eljárás, ez az elzárkózás.... a virusok szempontjából is, csak elnyújtjuk vele időben a járványt... valószinű abból a gyakorlati megfontolásból, mert nem lenne elegendő az egészségi ellátás )attól tartok igy se )(ez pont olyan minta tanács, hogy csak betegek hordjanak maszkot, mert nincs elegendő!)
elszigetel a négy fal! és visszahúz a tohonyaság
ma ebéd után visszafeküdtem és fél öt volt, mire újra felébredtem, álmosan
nem vigasz hogy ez valójában csak fél 4 lett volna
a netem is elfogyott... (nem csoda), most lassan, tud azért vacakolni valamit....
4-ig zárlat, nem baj, csak az adt-t sajnálom, hogy aztán már csak 12 napom marad rá...s hátra vannak a Jellinekek, minimum... még a családfából....őket feldolgozni nem lesz csekélység főleg mert német nyelven vannak a források...
a dokumentumokat szerencsére nézegethetem... rendszerezni is tudom a ? a kézirataimat verseket, kiszálazni az apaverseket, emlékverseket, haikukat esetleg... meg az apámról irt 700 oldalt...húzni
igen, kétségtelen, ahogy korábban már utaltam rá , hogy Békeffi Gábor a hanyatlás erős jeleit mutatja a Békeffi dinasztián belül (Antal - László és ő) akár egy tipikus családregényben
de ő is nagy tervekkel kezdte és egész csinos verseket is irt már kis gimnazista korában! s ifjú korában "neves költőként" emlegették
egész fiatalon mintegy besegített apjnak a kabarétréfék írásával, s titkára is volt egy időben...
s a háború után is, amikor megnyitotta a Pódiumot a még szinte romos Budapesten, nagy, és magasztos irodalmi tervei is voltak (amit részben meg is valósított, de az anyagi válságon nem tudott felülkerekedni, , a gázsik kifizetni nem tudása, arra késztette hogy elhagyja az országot (ahogy írták a korabeli újságok némi malíciával: "megszökjön") nem csak a szórakoztatás volt a célja, azért is hozta létra pódiumon belül fórumát a legértékesebb világirodalmi alkotások bemutatására s ahogy mondta a humánum megszólaltatására.... saját kis jelenetéről is így írtak "szívbemarkoló, torokszorító."..
egy ideig remélte hogy apja felgyógyulva a dahaui borzalmak után visszatér Svájcból, és át- azaz viszaveszi a podium vezetését, (ami valljuk be túl nagy feladat volt egy fiatal, tapasztalatlan embernek() de ez különböző okok miatt meghiúsul
apja sose tér vissza,(szomorú emigráns marad) Gábor ment ki. 47-ben..
a Ludas Matyi kifigurázta
egy 1948-as hir szerint megnősült kint, Angliában, egy svájci orvos lányát vette feleségül
egyébként filmvállalatot is alapított ,még 46-ban, szovjet filmeket akart népszerűsíteni, Eisenstein, Romm, Pudovkin példáira hivatkozott, Dosztojevszkij Bűn és Bűnhődését akarta filmre vinni...
azt hiszem, túl sokat is akart, ebbe is bukhatott bele, nem a földön járt....
Gyászjelentés az Amerikai Népszavában, 1983 január:
még mindig nem találtam meg azt az unokámnak megigért legot, s őt csak az érdekli...
találtam én minden mást, és mutogatom is neki a képernyőn...
dominót, marokkót,különböző jellegű és méretű társasjtékokat, állatkertet, mesekönyveket, anyja gyerekkori rajzait, papirból hajtogatott origami dinóját... őt csak a nem talált legó érdekelné
Istenem, hogy én milyen boldog voltam, még pár hete is (csak nem vettem észre)
akárhova ELMEHETTEM, na nem gyalog, de biciklivel, élvezhettem egy utcai padra , vagy parkban leülve, ha süt a nap, vásárolhattam kedvemre a bolti polcok között szabadon mászkálva, böngészgetve, járhattam különböző kultúrprogramokra, kiállitásokra, szinházba, moziba, ha erőt vettem magamon, még Szegedre is rándulhattam, sőt, Pestre is pár napokra, az unokám láthattam, életnagyságban, megölelhettem,.....enni tudtam étteremben, válogatva közülük, kirándulhattam a Marosra ,könyvtárba, múzeumba mehettem, rajzkörre rajzolni, irodalmi körre irodalomról, kultúráról fecsegni, vagy csak úgy beülni a szép könyvtárba olvasgatni, egy cukiba is egy kévéra és vagy oroszkrémtortaszeletre....
mentünk az utcán, s ők mindig szembe velünk jöttek, a Kovács Zsuzsa belakarolva akkori párjába Király Leventébe...felnőttesen...
egy csoporttársamnak iskolatársa volt (ő is elment már)
nem tűnt egyszerű földi lénynek, már játszott is a Szinházban, főleg táncolt (az apukája is, Kovács Gyula, ott volt szinész)
nekem kissé darabosnak tűnt a tánca is éneke is, de ügyes volt, s meg kellett hagyni elbűvölő jelenség , különösen a szinpadon
aztán Pestre került, az Operettbe, és egyre többször lehetett látni tévében kabarétréfákban, (remek volt a humora) kicsit komolyabb szerepekben is
egyszer láttam Szegeden , a Tisza Lajos körúton, egyszerű kismama ruhácskában, háziasan, puritánul... Szörényi Leventének lett a felesége, megszületett a fiuk,,Örs, majd elváltak,,, (ahogy az lenni szokott(
aztán lassanként egyre ritkábban láttam szerepelni
megöregedhetett? valahogy kikopott... meg persze a szerepek is elhagyták, nem ő a szerepeket
s most itt a hir, de mikben azt olvasom, "hosszas betegség után"....
lassan hozzászokom, hogy kortársaktól sőt kicsit fiatalabbaktól is , mint én vagyok kell végső búcsut venni
ő pedig milyen jókedvű szokott (volt) lenni,s milyen bűbájos, s hogy tudott mosolyogni.....
én pedig bent rostokolok, (ez a dolgom? ) fejfájással, arra ébredve, hogy kijárási korlátozás lépett életbe, amit nem nagyon értek, mert eddig mindig azt szajkózták, hogy öregek pláne maradjanak otthon, most meg kiderült , hogy 9 -12 ig mehetnek vásárolni, sőt csak ők! :) Hát őrület. Ez most "kötelező" ? :) ámbár megfontolandó, mivel második alkalommal nem képes az eni teafüvet hozni nekem, napokig a hideg ice teájukat iszom, megriasztó torokfájásig, amit először hoztak helyette, most meg..semmit.... ahogy szájmaszkot se (utóbbit megértem, nincs, elfogyott, nade egy egyszerű teafű??!!!!!)
szóval maradok, egyelőre bent,ámbér a szemetet most már tényleg ki kéne vinni
(előirat) hát feladtam, 50-nél, az ADT-ben összesen 255x20 cikkely van Békeffi Lászlóról, s már napok óta kutatom, de most már kiszállok, így se tudom, hogy fogom egy posztba sűríteni ha csak a lényeget is róla)
Ő Békeffy Antal fia, tudjuk édesanyja a fiatal, bájos , könnyed színésznő: Vilma Kükemezey (sz 1860 dec 24), Nagykőrös) meghalt 1891 január 21, 30 évesen, két héttel fia születése után, gyermekágyi lázban, Szegeden.
(férje ekkoriban gyógyíttatta magát külföldön), úgyhogy a kisfiút bár apja nagyon gondosan , szeretettel és gyengéden nevelte...mellé egy dadust is felvettek, akit viszont anyja helyett anyaként szeretett....
végül is ha a rokonságunkat nézzük, ő Bak (Kann) Róza (ükanyám (Bak Ungar Maria) testvérének unokája) (Fia Gábor, róla esetleg külön írok bár mint a Buddenbrook házban...:( a hanyatlás jeleit mutatja (van egy lánya is: Gabriella - külföldön)
Szegeden született 1891-ben, január 12-én, Zürihben halt meg 1962.ben, január 21-én
kiváló, nagyformátumú konferansz volt (Nagy Endre és Kellér Dezső közt), színész, iró... és nem mellesleg antifasitszta, (sőt állítólag ....Békeffi László alakja különösen érdekes, hiszen ő Arthur Con an Doyle híres nyomozójához, Sherlock Holmeshoz hasonlóan az egyik brit titkosszolgálat, a SOE munkatársaként is tevékenykedett. )
amivel összefüggésben letartóztatták 1942-ben, Dachauba deportálták , onnan betegen,,,,("testben, lélekben összetörve, de élek" végül is nem jött haza (nyomós oka volt rá, valamiféle "demokrácia ellenes" összeesküvésben való részvétellel vádolták!) ..
"a kabaré legfontosabb személyisége a konferanszié. Ő az, akinek személyes mondanivalója van, aki szellemével összefogja a műsort — és aki
politizál. Szellemesen, bátran és következetesen. Ahogy Békeffi László
írta: „következetessége legyen az,
ami megkülönbözteti a vérbeli politikustól.” Ezt az alapelvet ő be is
tartotta, a német megszállás után ez
juttatta Daohauba, és a háború után
ezért költözött Amerikába, ahol
„nincs Hitler és nincs Sztálin, nincs
élgárda és nincs rohamcsapat, pártszolgálatos és nemzeti számon kérő
különítmény, itt minden embernek
joga van élni. beszélni és — viccelni."
(1991. Magyarország Szuhai)
mert "semmiféle szintű diktatúra nem tűri a gúnyt,a viccet, a tréfát egyszóval az igazságot"
feloldásként egy dal, aminek többek közt ő írta szövegét:
néha néha visszajönnek a tavaszi álmok ....
Ir: Békeffi László: A száműzött Pódium (Torontó, 1955) Bános Tibor: Békeffi László és Kellér Dezső (Athenaum 2000) Lévai Jenő: Margit körúti vészbirák (1945)
még mindig a legot keresem unokámnak, s még mindig mást találok...
de mit?!
egy kottafüzet volt lecsúszva a szekrény előtt , a vignettájára ráirva anyu irásával lányom neve, lakcime
(még csak ővodás lehetett, nem iskolás, és nem is tanult még zenét.:
kinyitottam a füzetet, és a hátlapon felül ezt látom:
Mama üzeni légy jó kislánya Anyukádnak, mint ő volt Nekem.
s benne egy fényképet kettőjükról :Timi 3 évesen, és Dusi mama....
Azt hiszem semmit se folytatunk ott, ahol abbahagytuk (titokban remélem is)
Érdekes módon él félni nem félek (holott átlagosan elég félős vagyok s mégha most ki se mozdulok otthoni karanténomból) De tudom, hogy ez egy nagy kataklizma (lesz) s igazán, az egész emberiségnek. Csúnya kimondani, de (valakinek) valaminek már megálljt kellett mondania. ! Radikálisra és brutálisra sőt totálisra sikeredett. ez a STOP, De tán csak igy értünk a szóból
Üresek az utcák. Nem rohangálnak az autók. Biztos tisztul a levegő is.Ez is valami.
De azért fura módon valóságos honvágy fogott el., városom pár méterre de most elérhetetlen messzeségben levő - üres főtere iránt, nézegetve e képeket:
végre feltették a nyári beszélgetést Timivel, amit nem tudtam meghallgatni eredetiben (legfeljebb csak látni, most nem mondom el miért)... éjszaka fedeztem fel, nagyon élveztem, majd még megnézem, s akkor visszatérhetek rá (ha nem tiltanak le róla :)
hanem ma délelőtt meg észrevettem a Szalma Tomival való beszélgetést,
amiben én is érintve voltam:)
mesél a Tomi...közben vagy háromnegyed óra mlva előkotor egy átlátszó dossziét
"most , hogy költözünk, előkerült egy érdekesség...az én első szinpadi szerepemnek egy forgatókönyve, 1974-ből. Az volt a cime, hogy "Jaj, szeressetek szilajon!", ez volt az én első szerepem az életben....amit nagyon szivesen megmutatok... igen, bizony, bizony
(Közben Tomi feláll,s idejön hozzám s dossziéval a kezében, s elém tartja, zavaromban azt mondom, hogy nekem is megvan..:), de nem is akarja vsszaadni , ki se adja a kezéből, viszi vissza, úgy látom ereklye.......lesz majd benne még valami...! egy emléktérgy 76-ból Latinovits sirjáról))
Tehát a Gonda tanárnő készitette ezt a műsort, nagyon érdekes és nagyon szép , akkoriban a Szabad ötletek jegyzékével nagyon csinján kellett bánni, és nagyon bátor, bátor dolog volt egyáltalán belefogni ebbe...én igazából nagyon kevésre emlékszem az egészből, arra emlékszem, hogy egyszer ott álltam és elvágódtam, mert kamasz voltam, és órákig próbáltunk, és ott álltam, szorgalmasan, s egyszer csak elhanyatlottam...
én azt hiszem, hogy nagyon jónak kellett lenni,mert a Bácskai Miska bácsi, ez volt ez a pillanat,mikor elkezdett beszélni apámékkal,hogy nekem ezzel a dologgal foglalkozni kellene, s igazából itt kezdődött az, hogy harmadikban "átszerződtem" a Szentesi Horváth Mihály Gimnáziumba szóval ez egy nagyon szép emlék...
"Szóval, tanárnő, innen indult a Tamás!" (szól rám Varga Márta a riporter:)
már igy is indult a napom, lányom azt hiszem 10 után hivott, de még félálomban voltam, kérdezte mikor feküdtem le, s mondtam nem később a szokásosnál, hiába, hivjon majd délután, még tisztességesen beszélni se tudtam...
úgyhogy nem hivtam a futárt se az étteremből, székelykáposztához nem volt túl nagy kedvem (vetekszik vele a babkonzervem, még azt se nyitottam ki )
Az eninek se telefonáltam még, van kajám), de lassan gyógyszer is kéne (?)
már az operativ bizottságot se nagyon hallgatom (nézni már rég nem) unom hogy mindig ugyanazt mondják, eltekintve a növekvő számoktól
nem is tudom, azért elvagyok
kutatok tovább, a bővebb családom (ide nem terjed ki a sztrájkom :)
ükanyám növérének az unokájánál tartok épp, A 2. Békeffi, aki szinész, konferansz, kabarista, meg iró ,volt, meg antifasiszta meg minden, meg nagyon érdekesen alakulgatott az élete,,,erről van az ADTn 250x20 tehát 5000' cikkely (nem viccelek! most a 14-nél tartok, róla könyvet kéne irni, kalandregényt (bér kétrészes film volt róla a tévében 94-ben? Szembe a Lánchid oroszlájával.. meg ő maga is megirta a történetét...
de ez az élet tényleg kész regény volt...nem tudom, hogy tudom majd egyetlen posztba süriteni
közben 90 éves szülinapját ünneplő unokabátyám is (elküldte a buli filmjét) örül a családbővülésnek, bár ő igazán nem panaszkodhat 3 lányától tizenvalahány gyönyörű unokával ....el kéne neki küldeni az anyagot, csak előbb angolra forditani..) ...(70 év alatt rengeteget változott a nyelv mondja s milyen igaz!)
dörömbölnek a fejem fölött, erről lemondanék, d e vannak emberek akik képtelenek csendben élni
unokámnak bevallottam hogy nincs még meg a legoja de két képet találtam , amit anyukája rajzolt nézze meg, felraktam
hova? kérdi
hát az inernetre, tudod, hogy ott élek most
a telefonban élsz?
nem, csak a számitógép képernyőjén . válaszoltam
(az agyamra kezd menni ez a karantén, úgy látszik)
drága unokám már régóta kéri, hogy keressem meg azt az egyetlen legot, amit anyukájának vettem kiskorában. s mintha mostanra (hiába, már ők is hossz napok óta karanténban, tán fogyóban a játékai?) elfogyott volna a tülrelme?,este kérte, hogy keressem már meg, s ha megvan még akkor hivjam fel... a ma reggeli telefonba mikor még ágyban voltam, félálomban, csak annyit mondott mama, én meg hogy még nem találtam meg, erre egy csatakiáltásszerű hangot hallatott s aztán semmi....anyja közvetitése szerint (gondolom, sértődötten) eltávolodott.(remélem, megbékült azóta...)
nekiálltam hát pakolni a szekrény alja előtt ahol reményeim szerint lehet a kis játék (La paradiso, nyári nyaralás, tehát még nem aktuális, tegnap havazott)
nade előtte van egy pár dolog
pl egy zacskóban festő rajzoló eszközök, és no lám: egy kis akvarell levelezőlapokból álló füzetke, lányom két benne rekedt rajzával:
ime
nem legojáték , de szép
(keresek tovább, ja marokkót, meg dominot már találtam,
de azzal nem lehet távjátszani, persze a legoval se....)
Egy 1942-es rádióműsor szerint ezt a dalszöveget (verset) is Békeffy Antal irta (a dédanyám Bak (Ungár)Mária testvérének Bak (Kann) Róza a fia) . nem csak a z Eltörött a hegedüm ... meg még másokat is...a Dankó Pistának...
Az érdekessége a dolognak az, hogy ez anyukám egyik legkedvencebb magyar nótája volt, mit nagy előszeretettel énekelt is... Most is ahogy olvasom az ő érzelmes, kissé hamis hangján hallom, nagyon szerette ezt a dalt, nagyon átélhette valami miatt, mert majdnem sírt is közben....
És nem tudta, hogy a nagyanyja testvérének fia írta?, vagy tudta csak nem mondta?,.. már nem tudhatjuk, de a dal itt maradt....
Lemondás
Madár, vígan dalolva lombos ágon,
Lágy esti széltől csókdosott virág,
És minden, minden széles e világon
Szerelmet érez, hőn szeretni vágy!
Bevallanám én is titkát szívemnek,
S elmondanám, hogy mily híven szeretlek.
Elmondanám, de hasztalan beszéd,
Hideg szobor vagy, meg sem értenéd!
Elmondanám, hogy csöndes éjszakákon,
Midőn a földön mindent béke fed.
Az én szememről messze száll az álom,
Nyugalmat még akkor sem lelhetek.
Ha bíztat is egy percre a reménység,
Mint űzi azt el százezernyi kétség.
Elmondanám, de hasztalan beszéd,
Hideg szobor vagy meg sem értenéd!
Elmondanám, hogy egymást hűn szeretve
Mily boldogok lehetnénk, kedvesem.
Szívünk fényt, pompát végképp elfeledne,
S hiányukat nem éreznéd te sem!
/:Mert több a szívnek csöndes boldogsága,
Mint pompa és fény múló ragyogása.
Elmondanám, de hasztalan beszéd,
Hideg szobor vagy meg sem értenéd!:/
S még egy ..., az is sirós.... szomorú ember lehetett ez a Békeffy Antal (szül Kann Nathan...) valójában....
Nyáron vályogot vetek
Nyáron vályogot vetek, Télen hegedülgetek. Sír a hegedüm négy húrja, Benne van a lelkem búja, Mert a babám mást szeret.
Nem nézek én senkire, Csak a fényes tükörbe. Belenézek, hull a könnyem, Nem tudom feledni könnyen, Hogy a babám mást szeret.
A vonó, a hegedű, Kiveszett a kezembül. Elszerették a rózsámat, Kinek húzom a nótámat? Hull a könny a szememből.
ma csak a futárral kellett viaskodnom, mert mással nem is volt dolgom (szerencsére)
csak egy tál ételt rendeltem saláta kellett volna, csirkemellcsikokkal (mert már annyira éhes vagyok kis zöldre, és ugyis minden hideg ,mire ideér) de nem volt a készletben, maradt más,, mindegy valami...
csakhogy
telefoncsörgés riaszt , s mondja a Hang, hogy engedjem már be
na de mér nem csönget- kérdem
az ajtónál senki
szegény még a kapu előtt ácsorog, a kaputelefonom meg a lóg a levegőben, s hiába nyomom a gombot, nem nyilik, mert nem tehettem vissza szabályosan
lerohanok a kapuhoz
mért ilyen ideges
hát mert csak kiszállitás van, és rengeteg és nem fogadhatnak senkit az étteremben, tehát mindenkinek kiviszik, (nem csak az öregeknek)
"Egy korombéli, csodálatos kétszeres nagymama azt mesélte, hogy most voltak Oroszországban, és láttak egy olyan iskolát, ahol a gyerekek állva is tanulhatnak. Mindegyik osztályteremben van két-három állópad, olyan, mint a szerzetesek másolóhelyei, és aki nem ülve akar tanulni, az felállhat. Váltogathatják egymást. Ebből az orosz iskolából indult el az állópados kezdeményezés. Körülbelül tízszeres hatékonysággal dolgozik az agy, ha kering benne a vér, és jelenleg már több mint háromezer orosz iskolában használják ezt a módszert. "
olvasom egy interjúban, Balog József emliti és egyből eszembe jut, hogy engem elsős koromban haza küldött a tantónénim azért, mert megunva az ülést, egyszerűen felálltam a padomban!! hátra is mentem, de nagyon megriadtam, megrettentem, meg is álltam az ajtó előtt, nem moccantam, a falon láttam anyukám kis rajzait,,amit a tantónéni kérésére készitett nekünk tanitási segédeszköznek, és úgy éreztem, hogy nekem jogom van itt maradni, engem nem küldhetnek csak úgy el innen Maradtam is... Tantónéni később nem szólt semmit...:) bár hogy hogy is birtam tovább a szakadatlan ülést (birtam-e) arra már nem emlékszem (hát biztos nehezen) milyen jó lehet olyan iskolában, ahol eleve lehet állni az a gyanúm, hogy unokámnak is ilyen kéne, sőt olyan, ahol szaladgálni is lehet :I)
Anyja BAK lány , aki a maggid rabbi Jozef Eliezer Bak lánya (28 gyereke közül egy) ..a dédanyám Ungar Bak Maria testvére...
Kann Bak Róza 1823
Kann Nathan 1858, szeptember elsején született Szentesen,
1907 okt 2-án halt meg, tuberkulózisban
Eredeti neve a Nathan Kann,( több testvére volt....)
még kiskorában Szegedre költöztek....
szinész, operaénekes szeretett volna lenni, a szinészeti iskola aligazgatója akkor Gyulai Pál, de gátat vetett ennek, egy év elteltével, kezdődő tüdőbaja,
a Békefy korábban -ff - nevet ekkoriban kezdte használni, a Nathant még a reáltanodában Antalra változtatta
korán írni is kezdett... először verseket
de főleg újságírói ambíciói voltak, később ezek bontakoztak gyönyörűen ki!!!!
hamarosan lapokban meg is jelentek írásai
az 1879--es nagy árviz romba döntötte házukat, apja is megbetegedett, ő se maradhatott Szegeden, Pestre ment,,,,"fölszáműzve" de csak egy évig maradt (már itt lett újságiró, a Független Hirlap belső munkatára, a "szegedi szomorúságokról" irt "a vizről, mint haldokoltak benne a házak, a mi otthonaink", Bolygó névvel jelzett tárcáit is hozta a lap
Szegeden egy kis műkedvelő színházi kiruccanása volt (Gyuri pincérként Liliomfiban... "ügyes" volt a kritika szerint...
de mégis csak irodalmi tehetségét bontakoztatja ki, s már itt is közlik verseit, tárcáit
s 1881-től a Szegedi Napló munkatársa, egybeforrt vele, a felelős szerkesztőségig- egész haláláig
Debütáló riportja legendás lett (egy nagy tűzről) . Móra Ferenc írta róla, mint a riport bevonulásáról a szegedi újságírásba. Békefi tudatosan művelte a riporterséget , ahogy egy tárcanovellában irt is róla:
"Riporter... „Az a szó annyit tesz, s hogy 'hordár'. De nem az a vörössipkás hordár, aki targoncáján végighasalva sütkérezik a nagyház előtt, hanem az a hordár, aki mint a méh, reggel kiszáll (mert az ügyes riporternek szállnia kell) és száll mindenfelé napestig, amíg megrakodva visszaröppen a redakcióba és pikánsabbnál pikánsabb, érdekesebbnél érdekesebb dolgokkal, mint például: gyilkosság, betörés, leányrablás, mérgezés, sikkasztás, szerkesztő-pofozkodás, családi pörpatvar, válás, konstabler üzelmek, elgázolás és a jó ég tudja, mi mindennel megtömi az újságot, hogy azután a közönség másnap vastagra olvashassa magát."
minden műfajba irt, de ahogy Móra Ferenc még életében írta róla: „főképp a bűnügyekre vetette magát. A rendőrség, a törvényszék, a csendőrség terített asztal volt neki, sohase jött el üres kézzel sehonnan. Valóságos virtuozitással csinálta a riportot, fürge volt mint a kéneső, élesszemű és gyorskezű, sok ügyes dolga ismeretes az akkori szegedi újságírók közt. S amit megszerzett, azt meg is tudta írni, úgy hogy az ötletes feldolgozás sokszor többet ért a tárgyánál. A kihágási bíróságban pedig egész új világrészt fedezett fel az újságírók számára." (Szegedi tulipános láda, 30.)
1884 után hivatalosan is Kann Antalból Békefi Antal lett
Szépirói pályája is kibontakozott, de ezek a művei nagyjából elavultak
tárcanovellákban jeleskedett (kötetek lettek belőle: Biró előtt (1886), Sötét idők (1887), Szegény ördögök (ezek versek)1899, Napról napra (1890), és még több, több kiadásban, mert rendre elfogytak pl az Egy asszony itél, Betyárok (1898) Egy kis batisztruha és egyéb történetek (1899) Az életből (1904)
sajnos irodalma egyik ága (a romantika) mára elavult, bár életében még népszerű volt
"A nyolcvanas évek divatos, kedvelt írója volt - mondta róla Palócz László - . Poéta lelkű lányoknak írt, romantikus elbeszéléseket [...] Ezek a fehér költemények hódítottak neki rajongó közönséget." (Szegedi Híradó, 1907. okt. 3.)
a másik ága viszont termékenyitő , parasztnovelláival Tömörkényt készítette elő
megvolt a maga kissé bohém irodalmi köre, Pósa Lajossal lakott együtt egy időben, a Hungária kávéház nevezetes . Pósa-asztala volt az övék, (Kulinyi meg Sebők Zsigmonddal egyetemben) ...de jóban volt pl Gárdonyi Gézával és Thúry Zoltánnal is!
1889-ben nősült, hamarosan fiuk született, de a felesége, egy szinésznő , meghalt gyermekágyi lázban ,fiuk: Békeffi László (1891-1962) is neves személyiség, szinmű- és kabaréíró , hires konferanszié lett, róla majd külön irok!)
ekkor már tekintélyes személyisége Szegednek, Kulinyi Zsigmonddal csinálják a lapot de valójában főleg ő, mindent, s modern formát is adott a lapnak.
közéleti tevékenysége is jelentős, ő alapítja meg a Dugonics Társaságot, aminek főtitkára lesz (1892)
(ez a társaság tudomásom szerint ma is él Szegeden!)
de pl a helyi függetlenségi és 48-as pártnak is alapítója, s elnöke
"Nincs olyan jótékony vagy társadalmi egyesület, amelynek létesülését elő ne mozdította negyedszázadnál több időre terjedő közéleti munkássága alatt."
1899-től hivatalosan is ő a Szegedi Napló felelős szerkesztője (bár gyakorlatilag eddig is ő volt) Tömörkény is alatta dolgozott
Sajnos egyre betegebb volt....de még Móra Ferencet is ő vitte a Naplóhoz és csinált belőle igazi újságirót '902) Juhász Gyula irásait is közölte
1903-ban újra nősült
1905-ben 25 éves jubileumi ünnepségen ünnepelték, elismerték...(újság)irói munkásságát
köszönő beszédében ezt mondta: „Dolgoztam, mert szeretem a munkát; dolgoztam, mert mindég tudtam, éreztem a munka és az alkotás gyönyörét, bármily hangyányi kevés volt is az, amennyit gyönge tehetségemmel és fogyatékos erőmmel hosszú napszámi munkában végezni tudtam. Dolgoztam, mert a munkában mindég éreztem a nemes város nagylelkű közönségének rokonszenvét és jóakaratú támogatását. Dolgoztam, mert úgy vélem, hogy minden honpolgárnak szent kötelessége a közjóért való munkálkodás és végül dolgoztam lázzal, szakadatlanul, sokszor erős küzdelemmel azért, mert e munkám adta meg nekem a mindennapi kenyerem" .
sajnos 1896-ban már fekvő beteg, megoperálják, San Remoba utazik, szanatóriumba, utána Pesten újraoperálják, innen Abbáziába majd Davosba ..végül Szegeden 1907 október 2-án halt meg sirjánál irók, újságirók, a hivatalos város (Tömörkény, Pósa persze)
történetét a modernizáció asszimilációjának is mondják, nevet, vallást váltott (nagyapja ugye még a hires talmudtudós maggid , dédapja Szeged első rabbija volt... (ő az egyetlen aki kitért a családban a zsidó vallásból eddigi vizsgálódásaim alatt, persze ehhez házasságai is hozzájárultak) úgyhogy református temetőben van eltemetve.
neve mint újságiró és szerkesztő kell hogy fennmaradjon! sajtótörténeti jelentősége is óriási!
ja és: versszövege Dankó Pista megzenésitésében halhatatlan (ki nem ismerné?!)
legfeljebb azt nem tudják hogy Békefi Antal szövege az:
nehezen ébredtem, többször is végül fejfájással... na mindegy (Saridonra elmúlt) ....hivnám az éttermet...folyton mással beszéltet jelez (félre tették a kagylót, vagy mi a szösz?) egyszer kicsöng, de akkor meg nem veszik fel (rossz számot hivtam?) ne megint...aztán nagynehezen fel is veszik....
közben csöng az én telefonom is, a z ENItől szólnak, hogy mindjárt ideérnek a pénzemért ,készitsek ki 4600 Ft-t a rendelésemre (nincs apróm, az ebédekért már mind odaadtam, közben a pénztárcám se találom, a nyugdjhoz nyúlok , az csupa 20000-ből áll, ) újra telefonál a hölgy, hogy nem tudnak bejönni, jönnék-e le, mondom nem jövök le, (karanténban vagyok) mondtam hogy hátul van a bejárat, ahol egy játszótér is, nem lát semmi játszóteret, mondom induljon csak hátra a cukinál csönget is az ajtómon beengedték a kapun, derűs, egész fiatal, gyakorlatlan arc, nagy kesztyűvel átvételi elismervényeket dug az orrom alá, aláirom, majd jönnek az áruval...az Almási utcai boltból (jó messziről, de az a kiválasztottjuk) közben megkérdem (utálva e körülményességet) hogy hogy történik az ebédkifizetés, (ha ennyire bonyolult egy bolti), kiderül, hogy EL KELL MENNI a Tinódy utcára, a székhelyükhöz és ott befizetni, mondom, de én nem megyek sehova és az egész szolgáltatásuknak az a lényege, hogy ne kelljen kimozdulnunk, Ő nem tud semmit, ő csak egy alkalmazott (- , ja át is utalhatom, ahhoz viszont bankba kéne menni , csöbörből vödörbe, marad az étterem...amig van....
bár ott meg vasárnaptól nincs menűkiirás, kérdem is az éttermi alkalmazott recepcióstól, mi a helyzet, (mire végre nagynehezen felveszi a kagylót), a zödbab már elfogyott, mondja lakonikusan, szinte örülve neki, csak burgundi marha van, de hogy az mi, nem tudja megmondani, mert nem mehet be a konyhába (attól épp tudhatná, ha érdeklődne utána elvileg, de nem hajlandó.. nézzem meg a z interneten, tanácsolja, de siettet is, rengetegen várják, ha látnám, biztos nem várná meg mig megnézem, visszahivásom felvételére meg nem nagyon van reményem, igy beleugrok ebbe a burgundiba (később látom a neten hogy valami vörösbörös ragú, jól nézek ki...) ja a vasárnapot is megkérdeztem, azt mondta fogy a személyzet.. na és kilátások a követkeő hétre vajon mik,,, smmit se értek
fogynak a lehetőségek(?)
a fertőzöttek száma meg egyre nő, mára 161
közben meghozták a boltból az ételeket, egy hatalmas dobozban, amit először fának gondoltam, de papundekli, jó nehéz volt, igy is, és hatalmas, behozta volna a kiszállitó, de be se fért volna... kicsit megemeltem magam, nade sebaj, remélem kibirom ezt is, most még kerülgetem a dobozt de majd kidobom, 4 szemeteszsacskómmal egyetemben..persze ahhoz is ki kell menni az utcára...méghozzá a nem is túl higiénikus kukához......legközelebb előre kell rendelnem a táskát is, hogy belekalkulálhassák az összegbe... (pedig megkérdeztem a nőtől hogy lesz-e táska azt mondta, igen, gondolja,hát olyan béna ..nem volt még más páciense.?).viszont mindent hoztak, csak a teafűm helyett folyékony liptonteát egy hatalmas palackban..., és Ultrasol kézfertőtlenitőt, másra gondoltam, de ez még jobb! :) átgondolom, mit rendeljek még a hét közepén, hogy hétvégére ne járjak gy mint most...(hű, de vacak is volt...)
ja , és jelentem: iszom is már a jó, az újra 3 cukros (3!) kávémat, és még akár mézet is tehetnék bele :)...de meglepően édesnek tűnik..legközelebb csak 2 cukrot teszek :)
és még valami (halkan:) halálosan unom az operativ bizottság katonás tájékoztatását, nem beszélve a m.e.ról, aki imád egyes szám első személyben beszélni (mintha máris megkapta volna korlátlan hatalmát korlátlan időre) (de ez csak futó benyomás volt a közvetitésről, mert közben épp ételeimre koncentrálok:)
s közben megjött a futár az ebéddel, vitte máshova is, a házban, mert a lépcsőre tett egy zacskót(!),mig az enyém átadta ,loholva...kérdeztem, sok dolguk van?, rengeteg!!!
hát kellemes meglepi fogadott, meleg(!) krumpli, amit már napok óta nem ettem, kis szaft, nem zavar, hanem a marhahús olyan rágós , bőnyés, mócsingos, mind a két szelet, hogy ehetetlen, a somlói mindent összemaszatolt, csokizott, azt remélem azért jó lesz (hát frissen , étteremben tálalva minden jobb...lenne :(
na ennyit az ellátásomról, megvagyok, megleszek ! :)
