mikor ketten maradtunk
se anya se már férj se
(se nagymama se apa)
az asztalnál ültünk
lányom rajzolt valamit
én szemben vele olvastam
köztünk az asztal közepén
egy váza egy szál virággal
s egyszer csak megmozdult
a virág a vázában
megfordult
lányom felé
kanyarodva
pedig nem volt semmi
szél vagy huzat arra
(s én se sóhajtottam)
de a rózsa intett
mintha mondani
akart volna
valamit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése