az új jelmondat

pszichoterepautámmal
pszichiáteremmel
pszichológusommal
társalkodónőmmel
vagy nevezd aminek akarod
egy-két havonta elbeszélgetünk
jelentéktelenségemről
(mit persze ő tagad
annál többre tart)
jelmondatot váltottunk

miután közöltem vele
hogy szerintem nem is
vagyok depressziós
pszichiátriai eset(e)
meg pláne ne,,,

u.i a depressziós tünetek
csak másodlagosak
s fizikai gondjaim folyományai
(bár szerinte mindegy
ha már megvan
mi volt előbb)

( betegségtudathiányról
meg ne is beszéljünk)

nem jó ez a mondata
nem tetszik sehogyse
hogy fogadjam el...
mert nem és nem
fogadom el
az öregséget

mit számit a
77. év küszöbe
nem érdekelnek a
bugyrai

igen, leküzdünk
minden nehézséget
ez lesz az új jelszavunk
ideiglenesen megteszi

s mi nem az

lelkünk úgyis
éppoly fiatal
mint valaha

(s nem az  a
lényeg itt?)


december 18