nagynéném özv Grosz Jenőné Bárány Erzsébet, már így ismertem (mert ismertem egész 19 éves koromig!) : a férje meghalt az első világháborúban, és kislányát is elvesztette 15 évesen fertőző agyhártyagyulladás következtében, mit egy osztálytársnőjétől kapott el, akit korrepetált. Tragikus sors. (én sokat köszönhetek neki, nagyanyám helyett nagyanyám volt,(ő , a náővére: Bárány Mariska, mikor négy éves voltam meghalt és a deportálásból is betegen jött haza) mindig helytállt , segített, ha szükség volt rá)
és most előbukkant az arcanum oldalain az esküvői értesítése:(még mindenek előtt):
1911 május 6-án, 16-ról
lám ő is olt fiatal és "kedves" és Erzsike....
a rövid hírből kiderülnek egyéb adatok is (eddig számomra ismeretlenek, hogy) dédapám Bárány Salamon főpénztárnok volt
Erzsi néni hősi halált halt férje pedig Makón(!) a munkásbiztosító pénztár igazgatója (nem semmi)
és egy nagyon szomorúan elgondolkodtató tény: 1911-ben esküdnek, az első világháború 3 év múlva tör ki, ami elpusztította az ifjú férjet és apát!
Szegeden több emléktábla is őrzi emlékét (a régi zsinagógánál és a hősök kapujánál is láttam: Grósz Jenőt, mindig megállok előtte)
*******
ja és a házassági anyakönyvi kivonatot ismét percek alatt meg tudtuk szerezni a szegedi levéltárból, a makóiba:
és itthon egy mély fiókban találtam a régi képek közt egy ütött-kopott képet, azt hiszem az esküvőjükről (vagy annak a környékéről)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése