2017. január 8., vasárnap

reggeli telefon

na ne belém töröld a szád
hallom a reggeli telefonba
lányom csitítja fiát
ki tejivás után
ordítva s jót kacagva
oroszlánt játszik
anyja gyapjúpulóverébe
csimpaszkodva


na foglalkozz vele
inkább
mondom én
búcsúzásképp
lányomnak
a telefonba


ő meg, hogy
napközben
legyek jobban


de hát
nem lennék egész jól?
ezt én ma reggel
nem is mondtam!

(máskor szoktam...)






január 7

6 megjegyzés:

  1. szeretem olvasgatni a verseidet,
    olyan gördülékenyek, életrevalóak
    és ismerősek

    két napja nyomom az ágyat, naponta felhívnak a lányomék, és ugyanígy hallom kis szeletét az életüknek,
    és ugyanígy ellátnak jótanácsokkal búcsúzásképp:)

    VálaszTörlés
  2. kösz és örülök...
    bár ezt az "életszagú" verset kicsit félve tettem fel (a fb-ra nem is), mert (ha nem is fotó, de ) közvetlenebb utalás... és lányom ezt nem szereti... amúgy épp a mostani ÉSben megjelent 3 verse közül az egyik "anyá"ról szól, de ő ebben (is) ügyes, hogy nem közvetlenül rólam ill. róla, hanem általánosságban... AZ anyá-ról akit akkor ért meg a lány(a), mikor már ő is hasonló (családi) helyzetben van, de azért továbbra is veszekszik vele, (mert már ő se olyan mint volt, és a lány se gyerek...) (pedig szerintem igen, szinte ugyanúgy :)

    jobbulást, én is voltam hasonlóan ,("nyomva az ágyat") de egy hét alatt csak elmúlt... (most csak a fejem fáj, reggel, megint:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ez a verse is szíven ütött
      ulter.hu/2013/05/turi-timea-verse/

      Törlés
    2. engem különösen a záró sorok:

      "Emlékmenekültek, akik utólag belátnak szobákba,
      ahonnan nem lehet kijutni, és ahova nincsen visszatérés."

      Törlés