elültették az iskola udvarán a mandulafát a holokauszt 70. fordulóján, az újjászületés jelképeként, emlékezve azokra a diákokra, akiknek emléktáblát avattunk az aulában előtte, s akik még csak felnőttek se lehettek, nem lehetett családjuk...
már kifelé mentem az udvarról, amikor megállitott valaki (régi kollega, akinek a (ritka vezetknevével a 70 év előtti gettóba vitelünk előtt felvett, zsidó leltáron találkoztam...valószinű az apjától ered az aláirás, persze ezt még sohase közöltem vele.)...Mondja nekem, a fára mutatva, hogy két fát kellett volna ültetni... Nem értem, miért? Hát mert igy nem fog termést hozni...
Biológiai ismerteim hiányosak a fák szaporodását illetően (meg tán egyéb irányban is)
de engem változatlanul az aggaszt, hogy ezeknek az elpusztitott gyerekeknek nem lehetett "termése" . pedig a természet rendje az lett volna! S már unokáik lehetnének, ha valami embertelen "rend" nem rendelkezik erről másképp...
A mandulafa meg csak virágozzon !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése