2026. április 30., csütörtök

marosparti álnyugalom (kutyák, dohányf)st , vadriasztás)

 ápr 26-án az Énekel az ország programjai után, már pedig késő délutánba hajlott (de szerencsére jóhosszúak a délutánok s a Maros-part sokáig napsütött - igy fogtam magam s lebicajoztam a Marospartra egy kis nyugalmas pihenésre

no ami a nyugalmat illeti kissé melléfogtam

épp nézegettem a kapura kitett feliratokat

kutyát bevinni tilos

dohányozni tilos

mikre egyből rácáfoltak

a büfében egy kutya sétált be tulajdonosával, aki rögtön vizet kért neki, szegény olyan hangosan lefetyelte a vizet , hogy csendet is háboritott vele...(a végén a tálkt visszavette a kisasszony, mondta majd elmossa---s később embervendégeinek szolgálja fel?) a kávé amgy jó volt...





a parton akadt üres ágy, bár megcsappantak.(padok is megkevesbedtek),  le is heveredtem



jobbra mellettem füstöltek (cigiztek)

annyi baj legyen,szabad levegőn,  ez semmi, ahhoz képest, hogy puska, vagy ágyúdörgés raszt fel?

kinyomoztam: vadriasztás folyik, "csak " gázpalackokkal, de a legváratlanabb idő szakokban (igy védik a serkenő napraforgókat) és riasztják vadak mellett vagy helyett? a pihenni vágyó embereket (engem legalább  is)

a Maros azért szép volt!




de nyugalom ról ne beszéljünk....



MEGFÁRADT EMBER
 
A földeken néhány komoly paraszt
hazafele indul hallgatag.
Egymás mellett fekszünk: a folyó meg én,
gyenge füvek alusznak a szívem alatt.
 
A folyó csöndes, nagy nyugalmat görget,
harmattá vált bennem a gond és teher;
se férfi, se gyerek, se magyar, se testvér,
csak megfáradt ember, aki itt hever.
 
A békességet szétosztja az este,
meleg kenyeréből egy karaj vagyok,
pihen most az ég is, a nyugodt Marosra
s homlokomra kiülnek a csillagok.

 
1923. aug.

103 éve még........Attilának megvolt.....

2026 ápr 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése