néha feltorlódnak az események, most műzli után (el is jöttünk kicsit előbb két mjakos) 5től Orcsik Roland felolvasóestjére hova Mjakos vezetőnk korábban hivott is...
ez nivós alkalom, ezzel egyenes arányban kemvesen is vannak, hátul ült pár (kirendelt?) diák, elől elenyészően...
hát nem stimmelt a vicces, ironikus bevezető, nem sétáltak makó utcáin vörös szőnyegen kezükben Orcsik Roland könyvével, de azért páran a végén megvették (én nem. ismert okokból... de a ktárban megvan, ha el akarnám olvasni
HORDOZHATÓ ÓCEÁN
a helyszín a régi Jugo is, amiről szó esett, egy óceáni hajó , ahol minden leköti az embereket, főleg a zabálások, csak az óceán nem, azt észre se veszik...
hát igen...
érdekes és elgondolkodtató a tulajdonképpeni alaptétel, a lemondás a haza klasszikus fogalmáról, - mit persze sajnálunk és keresünk...
HOGY SAJNÁLJA A RÉGI, NYITOTT ÉS ELTŰNT JUGOT AZ IRÓ ELŐTTÜNK!) ami valóban óriási lehetőség volt a kapitalista és a szocialista világok között!
mindenesetre egy többdimenziós tehát valós világ bontakozik ki a könyv lapjain, ahol semmi sem fekete-fehér
bár ez a valóság elmosódott, hallucinativ is, sokféleképp megélt
---
elhangzott egy józan bonmot
könnyebb elképzelni a világ végét, mint a kapitalizmusét
(jut eszembe és nevetnem kell, mikor 1964 ben Nizzában erről faggattam -sürgetően!- nagybátyámat... persze kétkedve is: mikor lesz itt szocialista? forradalom? ! ... nem hittem volna hogy soha, én a naiv) - de gyanús volt a dolog....
...
lányom révén jól ismerem az irót, le is tegeztem hirtelen (vagy tegezem is)amikor még az elején lejúliázva rám köszönt, örültünk egymásnak, mondtam, hogy Timi épp most van Szegeden (a Grandban) az EP kötetükről beszélnek...(e nemigen tűri jelenléteimet ilyen helyeken, ezért is vagyok itt :M
B Z MJAKVEZETŐNK MEG KEDVESEN ÉRDEKLŐDÖTT A VÉGÉN A KÖNYVEMRŐL , MEGVAN-E MÁR, MONIDTAM MÉG PERSZE HOGY NEM,, hbák tömkelege a tartalomban, (csak csóválta a fejét) meg még mindig egy-két illusztrációt be akarok csempészni
meglesz-e idén, biztos nem, pedig az ajánlásban a 80. évfordulót emlegetem, lassan a 82.-be lépünk...
csak meglegyen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése