NAGYON meg akartam nézni Oscar-dijas filmesünk legújabb filmjét. meg is néztem... most újra a adják, de másodszorra nem fogom, azt hiszem(bár lenne, amit érdemes lenne máodszor is alaposabban szemügyre venni)
De túlságosan felkavaró!
Kellemetlenül érzni magát az ember a film nézése közben, de utólag persze örül hogy látta...
Végül is ebben a családi történetben vannak közös pontjaink is,
én is kb úgy vártam apámat hiába vissza a munkaszolgálatból, mint a főszereplő (akkor 12 éves kisfiú) a filmben - rendületlenül szinte fanatikusan
egyébként most 13 éves unokám épp 12 volt, mikoriban keresték a főszereplőt a filmhez, jó sok gyereket megnéztek, köztük az unokám iskolájában is, de az anyja tudatosan nem engedte a szereplőválogatásra
jól is tette!
)épp elég megpróbáltatás volt a filmet "csak" nézni is, nemhogy eljátszani lett volna
micsoda filmanyag volt ez a 20. század, a mi életünk, borzasztó,
s átéltük (túléltük, már akik!- apáink nem!!!) minden borzalmával... 12 évesen is, meg kisebbnek is , meg később is...
Bírtuk?!!!!
Különben a film mint képiség , vizuális élményanyag nagyon szép....
EZÉRT TESZI A MŰVÉSZET ELVISELHETŐBBÉ, AMIT ÁBRÁZOL (mert KI SZÉPEN KIMONDJA A RETTENETET...AZZAL FEL IS OLDJA, AHOGY ILLYÉS MONDTA, IGAZ, BARTÓKRÓL, DE ÁLTALÁNOS ÉRVÉNNYEL)
Kis elírás (elnézést a javításért): nem Nobel, hanem Oscar-díjas...
VálaszTörlésKösz, tiszta hüLye vagyok , azt hiszem már máskor is csináltam ilyet, A filmben az Oscar tulképpen Nobel.dij a szememben :) Javitom (azért:)
Törlés