annyira begubóztam, nem járok sehova (okait hagyjuk is), de elhatároztam, hogy véget vetek ennek (nem finnyáskodva)
5 órai teára mentem hát (ez egy sorozat)
belépve a ktár ajtaján, remek keringő dallam kapott el, de mire felértem a helyszinre kiderült, hogy már ott ülnek az jóemberek a vetitóvászon előtt némán, s hallgatják , nézik a látni s hallani valókat (fél óvával előbb kezdőpött , fél ötkor az ótórai tea)
annyi baj legyen, maradt még...
szerencsére csupa számomra is kedves dallammal (féklasszikusok)és nem is (a giccses) rajzokon kellett bosszankodnom, hanem filmeket, természetfotókat láthattam, s előttük igazán figyelemreméltó verseket (haikukat, szonetteker is..
tetszettek
tudtam velük olykor azonosulni is
különösképp az öniróniája fogott meg...meg részben a természetszeretete a szerzónek (Mygan, egykori - kellemes emlékü - rendőrkaputény)
s még teát is kaptunk a végén, a kedves feleség kinálásában
igaz, barackizűt, de a végére megszoktam
fő a változaotsság, újitani kell, megkóstólni új izeket!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése