2020. augusztus 7., péntek

apámért is gyalogolt!

a "versvándor " nagy utat tett meg (amit én is akartam, Borból... vissza.... amit apám is megtett, amig .....

most meginterjúvolta a Mazsihisz , és meglepetésemre az utolsó bekezdése rólam szól.....  én vagyok az a bizonyos makói "tanitó néni".... és az én apám.. aki helyett is gyalogolt ez a nagyszerű ember:

 Az erőltetett menet útvonala Bortól Abdáig. Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanár, versvándor Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából gyalogos verszarándoklatra vállalkozott a tragikus sorsú költő és a többi ártatlanul elhurcolt bori munkaszolgálatos emlékére –

https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/kultura/szembe-akartam-menni-a-halallal?fbclid=IwAR2-PS5lJQQYV2oSpEctkxQaEA8YRbrJjZawWG4cZOM0armpkic_Lleqi0M

– Hogyan gondol vissza az útra?

Az egyik legfontosabb, hogy nem csak Radnóti miatt jártam be az utat, de a háromezer-kétszáz bori munkaszolgálatos társa miatt is. A névtelen, és sokszor jeltelen sírban lévő emberekért is! S hadd meséljem el, hogy még jóval az út előtt, Makón volt egy előadásom, amelyen József Attila volt a téma. Eljött egy idős néni, egy egykori tanító néni is, pár szót beszélgettünk, aztán bejelölt Facebookon. S mielőtt indultam volna a Radnóti útra, ez a néni írt egy hosszú levelet arról, hogy az ő édesapja – akit már nem ismerhetett – bizony ott gyalogolt Radnóti menetében, és valószínűleg Pancsova után, a jabukai kivégzések során vesztette életét. Arra kért a levélben a tanító néni, hogy az édesapjáért is gyalogoljak! Úgyhogy küldtem neki képeket Pancsováról és Jabukáról. Aztán ez a néni átjött tavaly ősszel Szegedre a Pinceszínházba meghallgatni az előadásomat. Ott ült az első sorban. Örökre kitörölhetetlen az arca. 


3 megjegyzés: