rájöttem valamire
nálam nem hogy az idő nem megoldja a problémákat, nemhogy elmosná a fájdalmat, hanem tetézi
még gondolkozom rajta, hogy milyen lélektani oka van ennek,de azt hiszem közel vagyok intuitíven is a megoldáshoz
ui. amikor történnek az események egyfajta bódulatban van az ember, és később "világosodik lassacskán az elméje", később tudatosodik igazán, hogy mi is történt...
s a baj egyre nagyobbnak tűnik
ahogy rádöbben az ember
hát így van ez
egyre rosszabbul
M.S: Julikám, nem lehet midig a régi bajokon rágódni!
VálaszTörlésG.J. Nem mindig! Néha rá se rántok! :)
TörlésS.M. Sok szépre is tudsz emlékezni, ezeket részesitsd előnyben!
TörlésG.J. Szoktam azt is,csak most valami (valaki) eszembe juttatta ezt. (Még én mondtam ,higy hagyjuk a múltat, fentiek miatt)
TörlésG.J. Meg mindig vannak újak :)
VálaszTörlésK.Sz.F. Állitólag az idő tompitja a fájdalmat, de egyes dolgokban nálam is csak erősödik
VálaszTörlésG.J. Tompítja? Mesebeszéd! (Persze, ha rossz a memóriája, lehet) Átalakítja és erősíti
TörlésNálam pedig fordítva.
VálaszTörlésAzon dolgozik az idő - és az "elmém" - hogy vígaszt találjon...
az az átlagos, a megszokott... a "normális" :)
TörlésAkkor jó, mindig is "normális" akartam lenni, mert az volt az érzésem, hogy "kilógok a sorból"... :))
Törlésebben a vonatkozásban éppen nem ,)
TörlésE.H.G." "Minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet..."
VálaszTörlésG.J. ez most hogy jön ide? a szivem is emlékszik...
TörlésSz.Z.N.T. Julika! A múlt az múlt, van egy könyv A MOST HATALMA olvasd el!
VálaszTörlésG.J. Meg is van!
TörlésSz.Z.N.T. Tudod az édesanyám adta Neked a gyermekkori fényképedet. Mindig sok szerettel gondol Rád ebben a városban mindenki . Ne keseredj el, szeretünk! Túl élted, hős vagy! Vigyázz magadra a családodnak szüksége van Rád! Még ennek a városnak is, a volt tanítványaidnak is, akik nagyon tisztelnek és szeretnek! Csak erre gondolj! Felejtsd el a múltat! Puszi
VálaszTörlés