legvégül nem marad semmid se
csak a múltad emléke -
(jó esetben)
sajnos elromlott mindhárom önkiszolgáló pénztár a Sparban (pedig emiatt járok ide) igy kénytelen vagyok beleállni az egyetlen régimódi s zsúfolt pánztár előtti sorba, hosszú évek után, Szokatlan is, előttem egy lány ugrabugrál, megnézi még a kirakott koznetikai árukat , de sokallja, a sorban álló barátjával, aki fizetne, tele kosarával, ha ...mert valami miatt leállnak...nyomogatja a kezében a mobilt, a barátnője is..valamit hebeg, hogy euróban van a pénze (de hát azzal is lehet fizetni) nem értem, a pénztáros elkezd jegyeket aláirni, áll a sor, ezek némán nyomogatnak... csak úgy megkérdem , hogy Most mi van? mire a nő, nekem esik, válogatlan trágár szavakkal, káromkodva, közli, hogy ne legyek türelmetlen ,ő is az lehete...na igen? de miattuk áll a sor! aztán megindul (az internet maradhatott ki? de senki nem mond egy pardont, se ők se a pénztáros, a sor viszont, ahogy hátranéztem , látom, már a túlsó falig ér! (én pillanatok alatta készpénzemmel végeztem persze)
Tűrj, ne kérdezz semmit, hallgass...
- sóhajtottam -
és hosszúak a szövegek :)
zárta le frappánsan szöveggondjaim szerkesztő lányom, aki különösképp szeret HÚZNI belőlük...