van szombat-vasárnap egy asztaltársaság az étteremben (kicsit változó létszámmal) különböző korú és nemű gyerekekkel s egy nő (és újabban egy férfi is,)
szépen esznek, csendesek, rendesek. A nő beszél többnyire, néha nevelói célzattal, néha csak úgy, ő egy kicsit hangos, elég feltűnő jelneség, amit feltűnő, tán kihivó öltözékével alá is húz
mégis szimpatikus
szimpatikusak
majdnem olyanok, mint egy család
azt hiszem, a gyerekeknek nincs is igazi családja...
most, mikor felálltak az asztaltól, hallottam azt mondta a nő (ki nyilván a vezetőjuk), hogy találkozzunk a lakásotthonnál
****
a szomszéd asztalnál egy kis alacsony , feltűnő frizurás szőke nő ül, szemben vele egy kisfi, .mintha az anyja lenne, de láttam már egyedül, férfival, de ezzel a kisfiúval még sose...
nemigen beszélnek
november 30
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése