2017. július 2., vasárnap

hol van az a nyár...

tegnap este-éjjel leginkább a Hagymaház szabadtéri szinpadán kerestük, különböző modulációkban..





aztán ma reggel a nyááár egybehangzott a mobilom ébresztő csengetésével... a másodikra döbbentem rá, hogy ez a mobil és nem a nyáááár (lányom hivott, unokám már a második tévémeséjét kérte közben...)

most is nyár lenne...

de a régi nyár jár a fejemben egyre...

ez az operett (?) cime is, Békeffi irta, zene Lajtai  (patinás vagy poros? nekem jó...mert

és egyre csak a régi nyár dallama az eszembe

hol van az a nyár

elsuhant már

egy nyár több nyár, egy szerelem, több... mindegy...  már minden egybemosódik... régi nyarak...

mert mindet mi éltük át

az a "mi" az az én ami megőriz minden emléket, egységbe gyúrva

aztán jön a jelen is hozzá

örökzöld...örökszerelem... öröknyár...

én is láttam egykori szerelmeim időközben felnőtt fiait... akik most olyan idősek,,,
(és az én lányom is felnőtt közben...)

az egyik fiú a mosolyával emlékeztet, de az apjáé volt az igazi,
a másik az énekével... de az apjáé volt az eredeti...

egyik se él már...csak emlékekben és a fiakban...

de a régi nyarak elsuhantak már

mindig elsuhannak, s minden elsuhan

de mégis megmaradnak

megmarad mindenki és minden valamiképp

és ez jó és szép

mint az örökzöld dallamok...








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése