ősök, utódok láncolatából

néha belelátok őseimbe

de egy villanásra csak

pedig olyankor magamba látok

sokan vannak, sokan vagyunk

s most már mindannyiunkra

én vigyázok

---

kisunokám!

te is vigyázz majd nagyanyádra

de legfőképp magadra

ott vagyok s leszek

én is

valahol

mindig

benned

úgyhogy nekem

tulajdonképpen

bőven elég is

ha csak magadra vigyázol

s nem bajlódsz külön velem
(s a többiekkel - )

de tudd

hogy szerettelek

és mindig is szeretlek

(s az ősök is, bennem

a sor elején
mindannyiunk
közös ősével:
istennel )