Lányom álma...
Lányom
meséli a
reggeli
telefonba
hogy
azt álmodta
szülővárosunk
gimijében
kapott
tanári állást
(álmában
nem volt meg
a
remek, fővárosija -
ami
nem tanári)
Csak
később ijedt meg
hogy netán ezután
örökre itt marad...
Én
még később
döbbentem rá:
az
ő (rém)álma
az
én életem.
Annyira bele tudod írni érzéseidet ezekbe a sorokba!
VálaszTörléshát... ezért irom:)
VálaszTörlésÉn meg ezért olvasom, annyi minden bennük van rólad. Mintha üvegen át mutatnád magad, vagy csak azért ismerős érzések, mert nincs olyan, amihez hasonlót az ember ne élt volna át, vagy csak hiszi, hogy ismerősek az érzések, de sokszor sajátjának is érzi őket.
VálaszTörlésakkor jó, mert azért úgy van értelme , bármi közlésnek, ha másnak is mond valamit...:) köszönöm a reagálásaidat! (biztos vannak hasonlóságok is... ez oda-vissza hitelesit:)
VálaszTörlés