az étteremben kisebb tumultus állja utam, a pincérek egy rakásban, mögöttük babakocsi, benne sirdogáló gyerek, apja fogja a kocsit...
megállok én is... gyönyörködni meg sajnálkozni (miért nyöszörög?!) apja mondja a gyereknek integessen, s ő egyből, mosolyogva integetni kezd nekem! fantasztikus! milyen kedves ! (ez családi vonás - teszem még hozzá a mosolygó apához) de máris a kisgyerek ugyanúgy, ugyanott folytatja a nyöszörgést..
nyilván türelmetlen, azt akarná, tolják már ki,ez meg is történik
s én azóta is gondolkozom...
micsoda hallatlan fegyelmezettség, szófogadás van ebben a csöpp gyerekben...
hogy hátra tudta rakni a siránkozását, amikor parancsra integetni kezdett, és még mosolygott is hozzá
s micsoda nevelési bravúr...
Szép történet.
VálaszTörlésugye? szeretem az ilyen ajándék valóságforgácsokat! :)
Törlés