Néha kivülröl làtom magamat.
Tölem teljesen függetlenül.
Mert a belső képem egész màs.
De ez bizonyos szempontból megnyugtat;
olyan vagyok mint màs szemében,
magamtól kicsit tàvolodva.
Szoknom kell - ezt is.
(Miközben őrzöm régi éneim is,
de egyszer mind lehull, s egy marad.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése