2016. szeptember 5., hétfő

csöndvágy, honvágy

újabban szeretem a csöndet
ilyenkor jobban hallom magamat

a kinti zajok elborítanak
jó hazatérni

9 megjegyzés:

  1. Hasonlít a három soros haikura, bár lehet ilyen forma is.
    Az ötsoros waka több szabad tollvonással él.

    Ema Szaiko: Eső kopog
    Kint eső esik,
    eső kopog, víz csapdos
    ahogy mindig is.
    De most... Most más ez a nesz -
    tán mert egyedül vagyok.

    VálaszTörlés
  2. nem ismerem ezt a formát, de köszönöm (vonzanak a rövidebb formák, ösztönösen... talán nem véletlenül következik a fentiekből is) szószártyárságom ellenére eleve úgy érzem,hogy a verses forma jobb nekem, beszorít, de amit muszáj elmondanom, csak ad rá lehetőséget - mert hallgatni se tudok :) a haikut kiegészitve két sorral ismerem, az a tanka(?) de mosts, hogy utánanéztem (számoltam), az általad idézett vers is az. Irtam már ilyet is. De a szabálytalanságom - gy látszik - nemigen tűri a szabályokat, meg a tartalom mindig jobban izgat a formánál azért... mégha elválaszthatatlanok is, jó esetben. Egyébként tetszik ez. (mellesleg egész nap esik..)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. pl ez a tavaly ősz(im)? :
      Utolsó levél
      egyedül a fán
      testvérei alatta
      közibük vágyik

      nem kell sokáig várni
      már erős szél közelít

      Törlés
    2. vagy ez?

      szélcibált

      hazafújt a szél
      huzatos úton lakom
      csak ki ne fújjon

      vagy fújjon el messzire
      kalapom már elvitte

      2016 február 29

      Törlés
    3. Olyan jó, hogy ilyeneket tudsz írni. Van, amelyik messze visz és megrendítő, másik meg kép az őszről csak magában.

      A japán nő versét csak az eső miatt kerestem ki, mert nekem nem sikerül semmiféle verset írni, de persze megérezni tudom. (Mint született olvasó, ugyebár...:)))

      Törlés
    4. a japánok remekek. hozzájuk, tán a nyelvükhöz is jobban illik... a magyar szavak túl hosszak

      te tényleg kiváló olvasó vagy, sokszor minőségibbek a megjegyzéseid, mint amit olvasol:)

      szerintem legalább olyan nagy dolog jól olvasni mint irni

      (én nem AKAROK verset irni, de bújnak elő akaratlanul...a leglehetetlenebb helyzetekben és váratlanul... mostanában sokszor eszembe jut József Attilától ez "mikor verset ír az ember, nem írni volna jó" (persze ezzel nem akarom magam megemelni ,lehet, hhogy nem is igazi vers ami jön, csak a motivációt vélem érteni a maga paradox mivoltában és szükségességében) ("kell hogy a vers irassék...") (az én -tengelyemnek is)

      Törlés
    5. Az írás egy lelkiállapot, és nemcsak J.A.-nak az.

      Törlés
    6. persze kvalitástól függeetlenü az "ihlet" , a "flow" stb... (mindegy hogy nevezzük) ugyanúgy működik, ha működik... és nem lehet neki ellenállni (se parancsolni)

      Törlés
    7. és bárki költő is nem mindig az...:)

      Törlés