2025. június 10., kedd

egy irodalmi tanács- és visszavonása

 nocsak kibújt belőlem az irodalom tanár?

a spartból kijövet a bicikliknél meglátom régi gimnazistánkat, vagy csak az anyja volt az (szegény már, fiatalon meghalt) (ő tán hittantanár mostanában? ő is itt szokott vásárolni, néha gitárral is a hátán,  megtetézve a cipelni valót, feltűnően hosszú, bozontos és főleg őszes lett a szakálla, s ezt látva kijött belőlem ez a mondat:

lassanként már Dosztijevszij regényéből bújsz elő

a Karamazov tervérekre gondoltam, homályosan a sztarecre (öreg!), hivő ember...ki sokat prédikál...

kérdeztem olvata.e, bizonytalan választ adott (hát valőban hosszú , lehet hogy belekezdett de nem fejezte be)

sajnos én se emlékszem már a részletekre, csak arra, hogy nagyon mély és nagyon jó volt...különböző gondolati megközelitseivel, felforgató

mondtam neki olvassa csak el, megéri!

megigérte, hát nem tudom, betartja-e...

én meg elmosolyodtam magamon, de messze estem már én is Dosztojevszkijtől , holott valaba,de nagyon benne voltam, a magányos embereiből akartam szakdolgozni (csak a tanárom, szerencsére, megmentett tőle . nem veszélyteken ez a Dsztojevsztkij

nem is kéne tanácsokat osztogatnom, azt hiszem,,,mégha könyvajánló is

**

és micsoda szinkronicizmus, épp most olvastam Nádastól, hogy senkinek soha ne ajánljunk semmit

tehát vissza is vonom 

(majd legközelebb)

***

Ki mit olvasson, mindenkinek magának kell eldönteni. Ahogy azt is, hogy olvasson-e egyáltalán. Nincs beleszólásunk abba, hogy ki mit olvas. Azon kevés terepek egyike, ahol az ember a döntésében tényleg szabad. Nincs mese. Van, aki egész életében a Bibliát olvassa, soha szépirodalmi művet nem vesz a kezébe. Nagyon helyesen teszi. Majd minden benne van. Más örökösen matematikát olvas, és akkor úgy a jó. Ilyen tanácsokat, hogy ki mit olvasson, én lehetőleg senkinek nem adnék. Ha csak nagyon meg nem szorítanak. Be tudok számolni róla, hogy mit olvasok éppen vagy mi mindent nem olvastam el, amit el kellett volna olvasnom, szívesen beszámolok bármiről, mint az imént Gogolról, de ajánlatként nem adnék meg semmit. Művészet és irodalom igénye, szintje igen kényesen személyes terep.” – Nádas Péter a Litera - Az irodalmi portálnak adott interjút. Greff András kérdezte az írót a a Litera Dupla vagy semmi támogatói kampányában, a teljes beszélgetés itt olvasható: https://litera.hu/.../nadas-peter-litera-kampany-interju...


****

és neki nics is sztakálla:



2 megjegyzés:

  1. Bocsánat, hogy "ellenkezem" Nádassal. Persze ajánlani nehéz, csak annak érdemes, akit (olvasnivalóit) jól ismerünk. De azért soha nem marad meg bennem egy kis óvatos ajánlás. Ha viszek vissza könyvet, a könyvtárba, a leadásakor nem állom meg, hogy pár szóval ne méltassam. Sőt, hogy érdemesnek tartom pl érettségire készülőnek olvasásra.
    Mennyivel szegényebb lennék magam is, ha nem keltik fel a figyelmemet bizonyos könyvekre, szerzőkre. Mi lenne velem Hamvas meg Gion nélkül! Hogy csak kettejüket hozzám fel példának.
    Hát -sajnos- én nem lettem magyar tanár, de a lelkem mélyén, mintha mégis🤭, irodalomra fogékonyként osztom a véleményem, ha kérdik, ha sem😃. Az is ajánlás.

    VálaszTörlés
  2. Nádas tényleg külön világ .- Viszont abban van valami, hogy tanácsot adni általában se érdemes, jó (?) Folyton nagynéném jár az eszemben,aki azt mondta,ha rám hallgatsz magadra hallgatsz.. (A következmányek beláthatatlanok)

    VálaszTörlés