2025. július 31., csütörtök

liebele kedves

 mi(k) a Liebele (jiddis, német?) szó pontos magyar megfelelője, vagy megfelelői?

A "Liebele" (vagy jiddisül/németül "Liebele", "Liebchen") szó a jiddis és a német nyelvben egyaránt használatos, és gyengéd, szeretetteljes megszólítást jelent. A jiddisben a "Liebele" egy kedveskedő kifejezés, amelyet gyakran használnak szerettekre, például partnerre, gyerekre vagy közeli barátra. A németben a "Liebchen" hasonló jelentéssel bír, és általában "kedvesem", "szívem" vagy "drágám" értelemben használják.

Pontos magyar megfelelői: A magyar nyelvben a kontextustól függően több kifejezés is megfelelhet a "Liebele" szónak:

Kedvesem – Romantikus vagy gyengéd kapcsolatban gyakori, szerelmes megszólítás. Szívem – Hasonlóan szeretetteljes, gyakran használják párkapcsolatban. Drágám – Gyengéd, intim megszólítás, szerettekre vagy gyerekekre is alkalmazható. Édesem – Szintén szeretetteljes, széles körben használt kifejezés. Kicsim – Különösen akkor, ha a megszólított fiatalabb vagy gyerek, de párkapcsolatban is gyakori.

Kulturális kontextus:

A jiddis "Liebele" gyakran hordoz egyfajta melegséget, családiasságot, és a jiddis kultúrában a szeretet kifejezésére szolgál, akár családtagok, akár barátok között. A német "Liebchen" kissé régies vagy irodalmi hangulatú lehet a modern németben, de még mindig használatos romantikus vagy gyengéd kontextusban.

Ha konkrét szövegkörnyezetet adsz meg, pontosabb fordítást tudok javasolni! Például egy mondat vagy a beszélő viszonya a megszólítotthoz segíthet eldönteni, hogy a "kedvesem" vagy a "kicsim" lenne a legmegfelelőbb.1,2mp


én tulajdonnévi használatra gondoltam. (Anyukámnak ez a héber neve!)

Ó, értem, hogy a "Liebele" ebben az esetben egy tulajdonnévként használt héber név! Ha anyukád neveként használják, akkor a magyarban valószínűleg nem fordítjuk le, hanem meghagyjuk eredeti formájában, tehát Liebele vagy Liebela alakban használatos, attól függően, hogyan írják vagy ejtik pontosan. A héber nevek gyakran megőrzik eredeti hangzásukat más nyelvekben is, különösen, ha személynévről van szó. Héber kontextus: A héberben a "Liebele" (vagy hasonló írásmóddal, pl. ליבלה) nem tipikus bibliai vagy hagyományos héber név, de lehet modern vagy jiddis hatású becenév, amely a "szeretet" vagy "kedves" jelentésből ered (a jiddis "Liebe" = szeretet szóból). Lehetséges, hogy anyukád neve egy kreatív vagy családi hagyományon alapuló változat, amely a szeretetteljes jelentést tükrözi.

Magyar használata:

Tulajdonnévként a magyarban is Liebele maradna, kiejtés szerint esetleg "Liebela" vagy "Libele", attól függően, hogyan ejtik a családban. Nem fordítanánk le, hiszen személynévként nem a jelentése, hanem a hangzása és identitása a fontos. Ha magyarosítani szeretnéd, akkor esetleg a jelentés alapján olyan nevekre lehetne gondolni, mint Szeréna vagy Kedves, de ezek ritkák és nem igazán illenek a héber/jiddis hagyományhoz.

Ha van pontosabb információ a névről (pl. héber írásmód, családi történet vagy kiejtés), segíthetek még pontosabban meghatározni az eredetét vagy kontextusát! 😊 Például tudod, hogy a családban miért választották ezt a nevet?934ms



NEM akarnám leforditani ("kedves" leginkbb a jelentése?) , csak tudni szerettgem volna pontosan (mert felmerült a kedves melletta "kedvenc" szó is- sakkor azt el is ejtem.. (anyut nagyon kedvelte az apukája, lehet mondni, hogy ő volt a gyerekek közt a kedvenc (?) netán)


Értem, köszönöm a pontosítást! Tehát a Liebele anyukád héber neveként szerepel, és a jelentése valószínűleg a "kedves" vagy "szeretett" fogalmához köthető, ahogy a jiddis "Liebe" (szeretet) szóból ered. A "kedvenc" jelentés kevésbé valószínű, mert a "Liebele" inkább a szeretetteljes, gyengéd érzelmeket fejezi ki, nem pedig a "kedvenc" fogalmát (ami inkább egy rangsorolást sugall, pl. héberül "muki" vagy más szó illene a kedvencre). Ha anyukád apukája különösen kedvelte őt, a Liebele név valószínűleg ezt a mély szeretetet és gyengédséget tükrözi, nem pedig azt, hogy "kedvenc" lett volna a testvérek közül.

Összegzés:

A Liebele jelentése a magyarban leginkább "kedves", "szeretett" vagy "drága" lenne, de tulajdonnévként nem fordítjuk, így marad Liebele. A "kedvenc" (mint favorit) nem passzol a szó eredeti jelentéséhez, tehát ezt nyugodtan elvetheted. Valószínű, hogy a név választása anyukád apukájának szeretetét tükrözte, ami gyönyörűen illik a Liebele jelentéséhez: egy igazán szeretett, kedves személy.

Ha van még családi sztori vagy kontextus, szívesen segítek tovább finomítani, vagy akár utánanézek, ha van héber írásmódja a névnek! 😊 Nagyon szép és megható, hogy ilyen szeretetteljes nevet kapott anyukád!1,1mp

malőr

 betámolygok a kávézóba, leroskadok az ajtónál a székre, kérdem, van klima, hát van, csak itt nem érződik, majd közelebb megyek hozzá

majd kihozzák az asztalomhoz a pressom ..hát ez most rám is fér, mert magam is alig tudom vinni

le is rakja az asztal szélére a felszolgáló a tálcán a kávét, vizet

nyúlok is érte, és hopp, bele a kávéba, ami fel is borul, ki az asztalra ömlik belőle, de szerencsére csak a fele

jut is , marad is még a csészében (jól is jértam, mert a két cukorral. pont igy kellő az édessége)...

egy ronggyal el is tüntetik a nyomokat




később , látom, hogy a blúzomra is fröccsent, de azt a foltot egy kis pótvizzel, leveszem, mielőtt kiszáradna..

visszaviszem a maradványt,s mondom elnézést a malőrért

a felszolgáló visszakérdez, bizonyára nem érti a malőr szót? nem baj, újabb malőr

pedig azért is akartam inni a kévét, hogy esetlegesen ezeket elkerüljem

de hát a sorrenden nem lehet változtatni!

+++

jut eszembe pár éve pont egy ilyen mellényúlástól ömlött ki a kávém az iróasztalomon, de akkor szerencsétlenebbül, mert pont a mellette levő laptopomra, ami annak rendje és módja szeront tönkre is ment

csak wincestere maradt -szerencsémre - ép a kis dobozában

de mik ezek a koordinálatlan mozdulataim? vagy nem látok jól? azért nyúlok mellé?

2025. július 29., kedd

fertőtlenítések

 ülök a Glorius teraszán, alig vagyunk pár asztalnál, pártól most mentek el

a kis pincérlány már itt is terem a nyomukban, egy nagy szórófejes palackkal, meg hatalmas papírtekerccsel és módszeresen fújja az asztalokra a valamit és törölget, mikor pont az előttem levő asztalt fújja, (s honnan ide is száll, rám... a permet)megkérdem, hogy mit fúj

azt mondja készségesen, hogy  fertőtenitőt

és nem zavarja, hogy mi itt vagyunk?! (vagy minket is fertőtlenitenu akar?:)

gyorsan eltűnik ... (igaz, már minden asztalt (sőt engem is) lefújt) , s még távozása után is érzem orromban a permet "illatát"...

hiv lányom, mondom neki az esetet, mert épp most történt, szokásához hiven védi az ellenlábast  (most a pincérnőt,: ez a dolga, ... hm)

de mért nem később jön?

mert ülhetnek le az asztalokhoz, tiszta legyen (hát elég gyér a forgalom, nem hiszem)



és ha 6 kor van zárás egy cukiban akkor miért jönnek hatalmas felmosóronggyal az amúgy patyolat tiszta padlóra már fél 6 kor, s még hálás lehetek,  hogy engem kikerülnek, nem kell felemelni a lábam...

fizetek fent a gloriusban, mindig gyönyörködtet az étterem rendezett, szép látványa, pedig ők, a pincérek takaritják (mondja a pincérnő, (a másik) mikor? kérdem, reggeli után , meg a műszak végén, hát akkor itt megússzák a vendégek a fertőtlenítésüket(?)

Hogy én milyen háklis is vagyok?!!!!

2025. július 28., hétfő

egy kis mosoly, egy ksi szomorúság

 bevallom, nem sok jóra várva mentem a hagymaház nyári szinházi előadására

azt hittem, valami (szokásos) tingli-tangli vigjáték lesz, amin majd jókat nevetnek a többiek, mig én bosszankodom

hát nem igy lett - szerencsére



bár gondolhattam, volna, ezt csak utólag láttam meg a plakáton, hogy Rózsavölgyi szalon produkció, meg hogy Öze  Áron a rendező (ha nem is az apja) ,de jó,  Steve érdekes... Dobó Kata persze unalmas, egyforma mindig és jellegtelen,.. naszóval kellemesen csalódtam, (a másik szinésznő eleve ragyogó volt)






az egész darab jó volt. jól felépitett dramaturgilag is.. szórakoztató, de tartalmas

egyszer majdnem el is sirtam magam (azért olykor nevettem is)

mikor azt modta a Steve az ajtóban, hogy köszöni, hogy kicsit beengedte az életébe... a nő, aki frusztráltan nem hiszi el magáról, amit kéne (retrospektive is, a másik nő meg a végére veszit lehengerlő magabiztosságából, minden jól alakul, bonyodalmak után, happy end, mi is nyugodtan hagyhatjuk el a szinteret... miugán jól kitapsoltuk magunkat

2025. július 27., vasárnap

sovány műzli

 a 3 hét kihagyás után (br akkor se voltam), most elmentem múzlire. elég kevesen is voltunk (vakáció?), meg nem jüttek a ktárosok se felénk, fotózni, meg a legközelebbi időt megbeszélni...

ezek én fotóim, még az elejéről:





a múltkori folytatásaként némi árubemutató és eladás volt: méz, ill propolisz, virágpor.. (olcsó!)

meg ezüst (szálas) zokni (mi mindenre jó !)

egy csomó téma elmaradt, na majd két hét mőlva , ha belefér

(ámbár egyet én is mertem javasolni, miután leolvasta körvezetőnk az arcomról...:)

(

2025. július 26., szombat

szokatlan szinek a HAGYMAHÁZBAN

 a hagymaház előtt két nőalak nézelődik az ajtónál, - attól tartok még mindig be van zárva, pedig mindjárt nyit a hirdetett kiállitás, (Kis Tamás mártélyi festő) -közelebb megyek s kiderül , ismerős(ök), Gabi?

s az is kiderül, hogy nyitva van már, O N invitál is bennünket, mondom, régi tanitványom, ki  Németországban él - egyébként 6 gyerekével, egy volt vele.(már tanár, a legkisebb 6 éves) .. nagyon megörültünk egymásnak! tulajdonképpen nem is tanitványom hanem diákszinpadosom volt (de ők valahogy közelebb is álltak hozzám mindig, és viszont)

a kiállitás tele van egyformán erős, harsány szinekkel, de szokom...

leülök a kanapéra (mert mindig leülök, ha ülőalkalmatosságot látok) , később Gabiék is körém. (A lánya nem beszél, bár tud ő is németül, sőt még a férj is - de szégyellős(?)




Gabiék postára is készültek, de addig még van idő, a nyitás után is háromnegyed óra, jót beszélgetünk, igazán, és jólesik az a szeretet ami belőle árad... emlegeti , hogy midig valami kultureseményre invitálom, legutóbb a Korona elótt egy koncertre (tényleg :)

reméli, hogy jüvóre is, illetve el is képzeli , én azért óvatosságra intem, azt meg is kell érni azaz érnem...búcsúzóul megkéri. hogy megölelhessen! (jut eszem Tünde....: Megölelhetlek-e"?.. ugy látászik ez tovább gyűrúzik és nincs is ennél fontosabb

a megnyitón azt hallom, valakitól idézi O N, hogy egy iró elrejtheti az érzéseit a szavak mögé, de egy festő sose/(?)







volt zene is, két hegedűművésztanár, egy ideillő gospet átirattal, 


meg egy szavalat (nem felolvasva) egy amatőr költőtől , de ideillően, pukkedlivel a végén... :)


kedvesek ezek a megnyitók, még ha a pogácsa nem is volt olyan jó (szerintem, bér JM szerint igen, s mert házi.. izlések és pofonok..) iszok egy kis fantát is (narancsizűt - ezt se szoktam,.. de jólesett


lehet néha szokásainktól eltérni...



szokom a harsány szineket is:




2025. július 25., péntek

a tánc...

...a végen egy nagy piruett..
és mély meghajlás a földig




fogyasztó társadalom, óh

 tudom, hogy a mosógépemnek bagatell hibája van (ezért , dacból, nem vettem még másikat), de nem tudják megcsinálni, (programhiba, -- nem mechanikai -  amihez már nem értelenk.) Hosszú évekig jó volt a kis automatánk, , azóta , (az új lakásban) nem is tudom hány újabbat "fogyasztottunk el", gyors egymásutánban- mostani megmakacsolásomig

most figyelmeztet lányom, hasonló helyzetbe kerültem a mobiltelefonommal

nem múködik 

a simkártyát már kicserélték (teljesen feleslegesen)

most frissitik (feleslegesen?)

újat kéne venni? annak ellenére hogy nem régi

de azt hiszem, megint megmakacsoltam magam...

-----

irtam ezt frisstés közben a szomszédos sütisarokban, hol 1000 ftért diótortáztam

és láss csodát, e pár perc alatt, rendbejött a telefonom a frissitéstől, ugyancsak potom 1000 fortintért

nem győzten hálákodni a szakembernek! aki javitani is képes, nem csak eladni..

2025. július 24., csütörtök

zenepaviloni koncertek nyitása

elkezdődtek a nyári hétvégi zenepaviloni koncertek, s tartanak aug végéig


 nagyon népszerűek,p l ez alkalommal - bár elöbb kihajtottam a helyszinre, már alig találtam helyet (

a deák big band szórakoztatott, énekesével...szokásos elsodró ritmusus mődjukon

névadó karvezetőjük ezúttal beült soraiban, időnként onnan dirigált, de inkább maga is fújta a

 többiekkel




(a szemben vele ülő mintha hamisan is, de nézzük el (?)  bár meglepett!

az énekes is most mintha lágyabb lett volna (tán közeledő anyai örömeinek is köszönhetően,karácsonykor már nem is láp fel, de két hét múlva a másik formécióban még igen, feltétenül meghallgatom azt is...

fület s szemet is gyönyörkedtető látványok ezek a zenés  estek



legközelebb szebben öltözök fel hozzá - határoztam el, ezt a rémes képet nézve:::


 



zajos korareggeli ébresztő

 Éktelen zajra ébredek, el nem tudom képzelni mi lehet. Vulágvége az ablakom alatt?

Még aludnék, de képtelenség mellette.,,

Kinézek, fűnyiró gépekkel rohangálnak a friss közmunkások, meg söprügetnek is (de az nem zajps)

Mi történt? nincs még korán?

Vagy én vagyok hétalvó?!

2025. július 22., kedd

milyen asszony vagyok

 egy-két éve  - bevallom - minden berzenkedésem ellenére szedek némi antidepresszánst... nem kéne, de lehet hogy mégis csak rászoktam (a neurológusom küldött el szakorvoshoz bizonytalan gyanúja miatt)

nagyon kis adagot, feleket szedtem(szedek), de ha kihagyom, ez gyakran előfordul, újra elkezdem, esetleg valami mást

igy esett, hogy miután kiderült, hogy a szivemre káros amit szedtem(!!!), s biztos a többinek is káros mellékhatása van, mert mindennek van!) felfedeztem egy gyógynövény kombinációt, s bár elég drága , azt szedegetem (recept nélkül is kapható!)

eléggé meglepődtem legutóbb az árán 8000 fölött lett, hogy el is bizonytalanodtam, ezt vettem e legutóbb (biztos nem ennyiért! de minden gyszer minden alkalommal drágább!))

némi tanakodás után a patikusnő rábeszélt, ha bevált, szedjem ezt, vegyem, ha drága is

azt csak miután megvettem, közölte, hogy befolyásolja a többi győgyszer hatásmechanizmusát, azaz csökkenti ( ne egyszerre szedjem)

hm

pedig én reggelente egyszerre szoktam mind bevinni....

meg is lepódtem

olvassak utána , mondja , s elmenőmben, még utánam szólva: hiszen maga egy m...  asszony

milyen asszony vagyok?  - fordulok vissza,a mert nem értettem a jelzőt

művelt!

hm  

(hinnan is szedi?!)

alma mater könyvespolc

 


A padból a sorok mögé. Hetente megjelenő könyvajánló SZTE-s szerzők tollából származó művekről. Minden héten mutatunk egy könyvet, amelyre érdemes odafigyelni.
Szép versek 2025 (válogatta Turi Tímea)
„A sorsodban van, hogy menni kell,
de mintha a csalánok közé löknének,
mert az én sorsom gyáva, és nem sírok, nem emiatt,
de amikor a csalán leveleit morzsolom majd,
arra gondolok, hogy én nem mentem el.” (Veszprémi Szilveszter: Aki marad)
Turi Tímea 2008-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kommunikáció és magyar szakon. 2004-től a Szegedi Egyetem című hetilap munkatársa. A Magyar Rádió külsős újságírójaként dolgozott. 2012-től a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, 2017-től főszerkesztője.
A válogatásban több Szegedi Tudományegyetemhez kapcsolódó szerző is helyet kapott:, Simon Adri, Lanczkor Gábor, Kollár Árpád, Kis Ottó, Fekete Vince, Géczi János, Gergely Ágnes, Keresztes József, Zalán Tibor, Veszprémi Szilveszter.
A Szép versek antológia hosszú évtizedek óta meghatározó szereplője a magyar irodalmi életnek, hiszen minden évben gondosan válogatja össze az év legkiemelkedőbb verseit az aktuális folyóirat-kínálatból. A Szép versek 2025 kiadvány sem kivétel: újra egy gazdag, sokszínű és elgondolkodtató kötet született, amely hű tükre az év lírai termésének.
Ebben az évben a válogatásban helyet kapnak fiatal tehetségek és már befutott alkotók egyaránt, miközben a versek tükrözik a kortárs életérzéseket, a személyes és társadalmi kérdések iránti érzékenységet, valamint az irodalmi formák változatosságát. A Szép versek 2025-ben a hagyományos és az új hangok izgalmas találkozására lelhetünk, ahol a nyelvi játék, az érzelmi mélység és a gondolatok intenzitása egyaránt dominál.
Ez a kötet nemcsak a verseket kedvelőknek nyújt gazdag olvasmányélményt, hanem azok számára is izgalmas utazás, akik szeretnének bepillantani a mai magyar líra legjavába.

2025. július 20., vasárnap

honnan ismerjük egymást

 a kis cukiban többen vagyunk, ahogy viszem be kintről a kiürült kávéscsészét, poharat,- valaki, mintha köszönne , nekem(?) az ajtónál

kimegyünk, ott újra köszön

rákérdezek:bent is nekem köszönt?!

igen - mondja mosolyogva - hogy vagyok?

ismerjük egymást? - kérdem (mert nem emlékszem, h igen) (tán a z iskolából? mindenki onnan ismer...)

anyukám részéről az ismeretség- mondja - megnevezve:  F B

Á, igen, már látom is a családi vonásokat az emberünk arcán...

elszomorodom - F B tavaly halt meg, voltam is a temetésén...(pedig ritkán...)

81 évesen halt meg

igen, tudom, tavaly, hisz osztálytársam volt

kedves volt, aranyos, emlékszem legutolsó találkozónkra hozott egy gimis osztályfotót, amin én is rajta voltam, sose láttam korábban (milyen szép vagyok - mondta - rajta..)

nem akart már élni - azt mondja most a fia,

hát igen, nagybetegen nehéz is - de ilyen volt, ilyen lakonikus, elszánt...

a többiek jól vannak? . kérdem még búcsúzóul ( igen, akkor jó...(?)

neki úgy látom a térde fáj, mert húzza a lábát és meg is van dagadva, de nem firtatom..

---

az jut eszembe, hogy olyan sokan köszönnek rám, fogadom, de fogalmam sincs, honnan ismerjük egymást.. ezentúl rá fogok kérdezni!!!! (a tanitványaimra úgyis emlékszem)

végső menedék

 Valami húz a szívem közepébe

Már csak ott vagyok én...

a csengő

 igazán érdekes, feldobó élményben volt részünk

egy kamion-szinpadnyi operaelőadásban



Donizetti csengője . némi mai, anakronisztikus beütésekkel



igazán mint vigjáték is jól múködött, önmagában, remek szinészi alakitásokkal...a zenei élményről nem is beszélve!




köszönjük


(az Opwerához méltó volt - Makón is)

csak a bőre szine miatt

 a Spar kijérata előtt oldalra húzódva eszegetem a jégkrémemet

jön egy biztonsági őr, egyenesen egy apró ember felé. szemben velem, aki egy nagyobb tescós zacskóval jönne a kijárat felé, de az őr megállitja, azzal, hogy megnlzné mi van a táskájában

a kis ember meglepődik ,de áll, táskájával,  az őr rendelkezésére, de aztán csak kifakad, hogy ez mnégis csak megalázó

közben a pénztáros hozza utna a fizetést igazoló blokkját..

az őr abba is hagyja a kutakodásts, azt mondja, csak a kiváncsiság hajtotta (?)

de  a kis ember egyre elkesredettebb, szegény, s ki is fakad, hogy mindezt csak a bőre szine miatt csinálják vele..., de ő nem tolvaj, s évek óta ide jár...

az őr visszasomfordál, eleőttem halad el, hátra néz, és jó étvágyat kiván...(az én szatyromra nem kiváncsi...)

igaz, én elég fehér bőrú vagyok...

2025. július 17., csütörtök

a kor hatalma

 nézem a régi fotkat, mondjuk 60-as évek, pedig reményteli volt,,s mégis ezek a fiatal arcok mind világfájdalmasak

amilyen az enyém is volt

igaza van S de Beaovoirenak a könyv cimében, mint már sokszor megjegyeztem

a kor meghatároz, s még uniformizál is!!!!


pedig elvieg szórakozóhelyen vannak, az Ifjusági Parkban, s tömegesen...1968-ban 

búval-béleltek voltunk (én ekkor mér 2 éve tanitottam)

s aki véletlenül nem, szégyelli(?)



sok kis csalódás vagy egy nagy

  KOLLEKTÍV BLOGUNKBÓL CSALÓDÁS TÉMÁRA


emlékszem...  fiatalon, húsz évesen, mikor a legvidámabb is lehettem volna, épphogy nagyon búval-bélelt voltam. Sokat sirtam is...






A nagybátyáméknál nyaraltam Nyugat-Európában... 64 nyarán. S a nagynéném sehogy se értette, emlékszem , épp Nizzában, hogy mi bajom is nekem...

Szerinte semmi okom nem lehetett a szomorúságra, ha lett volna egy nagy csalódásom, akkor megértené - mondta

Egy nagy? Hát az nem volt, de sok kicsi... válaszoltam, nem valami meggyőzően...

és tényleg

mintha egész életem ezt a képletet vitte volna végig, kis csalódások sorozatát , de az olykor többnek is túnt, mint ami egy nagy lett volna, mert azt ki lehet heverni, de ami mindig van...? s ami elsősorban minket, önmagunkat  illet??!!! Igen, azt hiszem, magamban csalódtam igazán...(s csalódok mindig)

------

figyelem és beszéd

 ha figyelnek rád

folyamatos beszéded

de ha nem teszik

akkor akadozik


igy van ez

kettőn áll a vásár


és a kommunikáció is

2025. július 16., szerda

a zenemű vége

 igen, azt hiszem, jól alakul

a zenem vége

szabályosan alakul


a ritenutó is tökéletes

(a lelassulás)


meg a

decrescendo

(az elhalkulás)


node a generálpauzáról

már nincs 

 mondandóm


nem lehet!

az már kivül lesz

 mindenen...

csak egy kulcscsomó

 


haladok a biciklimmel...a panellházak előtt

de előttem, utamban két vidám lány

felfelé néznek

valamit várhatnak a magasból?

odaszólok, igy van.- e, mert akkor kikerülöm őket, nehogy a fejemre essen valami

de rám se hederitenek

viszontt ahogy sikerül letérnem, már zuhan is fentról valami

felveszik, ó, csak egy kulccscsomó - csörgetik meg nagyvidáman

hát mit gondoltak, hogy törte volna be a fejem, csak egy kulcscsomó ?!  (fizika, óh!)

2025. július 13., vasárnap

álmomban is

 tisztában aagyok a korommal és állapotommal


el akarom kisérni unokámat anyjával együtt valahova , de anyja nem engedi,ez nagyon bánt és erpősködök,

utima rációként azt mondom:

dehát ALIG ÉLEK


(de hajthatatlan)


+++

álom

nagy hajam kibontva lóg, össze akarom fogni cherbourgi erernyősen (emlékszem anyu is mindig mennyire szerette mikor néha igy hordtam, összefogva)




ki is próbálom, de meg kell állapitani a hajam minősége is rösszabb, meg nem is áll jól az arcomhoz...

(ja,elmúlt pár év azóta, valószin mr C D-nek se állna jól)


a facebook tündöklése és hanyatlása

 olvastam, hogy maga Zuckerberg mondta(?), hogy a mostani facebook, már nem az amit inditott, nem lehet ráismerni...

magam is elgondolkodom, van-e még értelme itt maradni, micsoda térsaságokba keveredhet igy az ember

mégha szigorúan csak az igazi ismerősöknek engedek szabad bejárást is..az oldalamra

a történetek pl olyan alpári , izléstelen videok mellett vannak, hogy mától elhatározom, én ugyan nem gyarapitotm,,

vannak (többnyire bugyuta) bejegyzések, amikhez hozzá se lehet férni a reklámoktól (amik szintén bugyuták)

persze (?)akad néha néhány olvasásra érdemes bejegyzés is, meg fontos hir

de ez elenyésző

igaza van unokámnak, aki meg is ró a fbookon tartózkodásaimért 

mellőzni kéne...



csak ne raktam volna fel annyi becses (ma már) "emléket " rá! - mikor még az volt, ami....


reserved

 gondoltam egyet, eszem a Roccoban, az ebédem felemás volt..

ültek néhány asztalnál persze, de több volt a még üres, egyiken mintha nem is lett volna reserved tábla, de mikor közelebb mentem, láttam, hogy ezen is van.

megkérdeztem a pincérnőt mi a helyzet, majd utána néz, de a másik jött ki, aki egyből mondta, hogy most néztek utána a rendeléseiknek, mind foglalt. És hamar jönnek? Hatra - mondta, (hát most háromnegyed 6 volt...)

de bent van hely!

Sehol se jó? (bent még jobb is, mint ahova kint süt a nap - mondja a pincérnő) , bementem





csak a vacsim vége felé sütött be a nap,  pont az asztalomra. sebaj, már megvacsoráztam

akkor lepódtem meg, mikor kiléptem, több üres asztal volt, mint mikor bejöttem. Ilyen hamar megvacsoráztak volna, akik lefoglaltálk?!


2025. július 11., péntek

leesett...!


Tolom a biciklim a parkoló autók sora előtt, jön szembe a posta felől egy furcsa, bohókás öltözetű szerzet, rövid kockás nadrágban.Megáll az egyik autó mellett.
Mosolyog és köszön; Csókolom tanárnő!
Mosolyában felvillan egy régi, pajkos diákarc (bár nem ismerem föl., nem taníthattam, csak a gimibe járhatott ) Jónapot!- persze válaszolok én is mosolyogva, és... leesik a tantusz.
Ezek az öregdiákok nem(csak?) tiszteletből
köszöntenek olyan nagy vehemenciával tanárnőként, hanem újra, még egyszer fiatal, boldog s csintalan diákok akarnának lenni - ha csak egy köszönés illuzórikus idejére is.
És ez annak rendje és módja szerint mindig meg is történik...

2025. július 10., csütörtök

2025. július 9., szerda

Presser könyv vs zene

 az előadás elején olyan szövegek hangoztak el a szinpadon a Presser könyve nyomán, hogy teljesen kiábrándultan már-már a zenéje se tetszett !!! Egy ellenszenves, kicsinyes, hiú, öntelt (fiatal)ember képe bontakozott ki előttem....

Aztán a végére ez megfordult... visszaállt a rend, a zene bevont

azt hiszem, jót tett P-nek az öregedés, az érés

tán még a zenéjének is

igaz is, a vége felé szinte nekrológok sorozatába váltott át az egész életút

kezdődött a Sulyok búcsúztatóval (és remek portréval)

az amúgy idegesitő, mármár fülsiketítően ripacskodó Murányi Tünde szinte (a nehéz természetú de nagyon emberi) Sulyok Máriával azonosulva botorkált végig a szinpadon , a dala meg mondhatni egy remekmű (rekviem?) ...(a többiek gyertyával kezükben ülték körbe...amik aztán végig ott maradtak... a szinpdon is





megrázó volt, ahogy a Somló Tamás (aTomi ) alakja megidéződött, majd Lauxé-

és az egyedülmaradásé

velük, helyettük is itt van (maradt) ő... "törve nem"

(a könyvét nem fogom elolvasni, de a zenéjét mindig örömmel hallgatom!) (meg szomorkásan)

a gyönyörű, szivhez szőló , szivből jövő dallamait (Bármit is beszéljen. az . a zene számit!)



rossz nap

 ma egész nap botladozva jártam

elfogyott egy gyógyszerem
megyek a patikába...
mindjárt este...
ki jön velm ?

2025. július 8., kedd

lampionos koncert

 vagy fél órával előb mentem a múzeum skanzenjébe a lampionos vonóskoncertre







de igy is már csak egész hátul (de szélen!) jutott hely...


ez már harmadik ilyen alkalom, az elsőn nem voltam, a másik nem tetszett, akkor is zsúfoltság volt, s már csak oldalt legszélen volt üres hely, tán ezért is, rossz volt a hangzás...az énekesek meg nagyon amatőrnek tűntek (most csak kettő volt belőlük, az egyik nem, a másik tetszett...) 

nadehát a teljességet tekintve varázslatos ez az egész

mennyi muzsikus a placcon , a vonósok mellett, fúvósok, is zongora , harmónika

tömegek







Biró Anita hegedűművésztanár óriási éredeme, hogy tanitvnyai különböző formációiba visszajárnak muzsikálni hozzá, a mi örömünkre is

egyszer nekem modta is, hogy nincs családja, ők azok, de most elcsukló hangon, a koncert végén is elhangzott, hogy ők a családja...

igazán megható volt

s nagyon tetszett a Moricone! 

ja és volt egy sze nzáció,

egy zongoratanár (Ukrajnából menekült) 2 éve zenét is szerez, most volt az ősbemutatója egy Platon ihlette darabjának! (az akarat és sziv diadaláról, azt mondtá,k nem csak zene ez, hanem folozófia is) Nocsak! 🙂



2025. július 6., vasárnap

az (ismerős) Zeneakadémia

 EGY ISMERŐSÖM LÁNYA DIPLOMÁZOTT zenei vonalon

kérdeztem, a Zeneakadémián kapta diplomáját?

erre kijavított(?), hogy nem főiskolán, EGYETEMen (most már, tudom), és magyarázásba kezdett, hogy mi fán is terem  a zeneakadémai,(mert a neve azért még az , szerintem) hol is van stb.. mint egy (legalább is zenei) analfabétának 

de leállitottam még időben, mondtam, tudom, hogy hol van, épp eleget láttam, amikor a nagybátyámnál tartózkodtam Pesten, ki pont a Zeneakadémiával szemben lakott, a Kertész utca sarkán (43), és amúgy is...

arra is emlékszem, hogy a másik (apai) nagybátyám, mindig kalapot emelt szabályosan  az éüület azaz a Liszt Ferenc )szobor) ELŐTT

Amúgy elég ritkán látogattam a Zenekadémiát (sajnos) , de emlékezetesen

emléksze pl Ficher Anniera, Beethoven valameyik  zongoraversenyét játszotta, s játékán túl emlékezetes az a királynói tartás amivel bevonult , (s a zongora előtt is megőrizte)

Kóródy András vezénylése meg azzal vált emléketetessé, hogy zavaróan végig dudolta a darabot a zenekkarral, amit vezényelt  (Kaló Flóriánra is emlékszem a nézők azaz hallgatók sorában..)

no és legutóbb Kobajasi Ken Icsiro hagyott emlékeket...

Szóval tudom, hol van a Zeneakadémia és mi fán terem!

újabban a Solti szobor , előtte állva ,elgondolkodtat, de modern labiritusával nem tud tetszeni)