Lélekoldó - Timi versével

 

Ha visszakapnám azokat az órákat,

amikor átválogattam a szemetet,
és kivittem a tárolóba;
amikor négykézláb matattam végig
vendégség előtt a szőnyeget;
és amikor utána újra;
amikor elrohantam elintézni,
de előtte még utánanéztem;
az órákat, amíg a naptáramba írtam,
mit csinálok majd a többi órán;
amíg szégyenkezve takarítót hívtam,
de előtte még rendet raktam,
hogy ne érje szó a ház elejét;
amíg kicseréltem az ágyneműt;
aztán kicseréltem újra;
amíg kiteregettem (mennyit teregettem!),
gyorsan, hogy megússzam a vasalást;
aztán mégis kivasaltam;
és elraktam, és kikészítettem,
és betettem a szennyesbe,
és kivettem a szennyesből;
amíg különórákra vittem a gyereket,
mert még szüksége volt rám;
és nem tudott nélkülem elaludni éjjel;
ha egyszer valaki elvenné tőlem azokat az órákat,
amíg a félpár zoknikat összepárosítottam,
mi maradna nekem önmagamból?
Hiszen ez lett az én időm,
amikor végre felnőtt lettem,
istenek! Legalább ezt
ne vegyétek el tőlem.