A napokban a megyei lap körkérdésében egy ismert, idősebb, irodalomtörténész kutató, emeritus professzort is megkérdeztek, s válaszát kétszer is elolvastam, igen, jól értelmeztem, az derült ki a válaszából, hogy régebben, munka előtt mindig eljárt a Liget-fürdőbe úszni (aminek a mostani átnevezni akarása volt a téma), de ma már nem ér rá... Hogy?! Tehát míg tevékeny, aktív "dolgozó" volt: ráért, nyugdíjasként viszont nem... (mert nyilván nyugdíjasként is dolgozik, munkálkodik, kutat tovább, sőt...)
Tegnap a gmailon láttam, régi barátnőm benn van, - most ment nyugdíjba a fővárosi egyetemről -csak egy sorral üdvözöltem, feltételezve, hogy biztos dolgozik. Valóban. De még inkább, mint gondoltam. Egész nyáron dolgozott egy könyvön, amin már évek óta, s aminek a 3. fejezetét be kell fejeznie a hó végére -, írom neki, remélem nem lesz akkor már negyedik fejezet, dehogynem- válaszolja-, az lesz a leghosszabb az egészben, "úgy hogy a "gályarabság" még jó ideig tart."
nem tudom, miért hiszik az emberek, a fiatalabbak, hogy a nyugdíjas az az ember, aki úgyis ráér...
meg egyáltalán micsoda lehetetlen elnevezés ez, duplán is: nyug- , díjas, egyrészt egyáltalán nincs "nyugalma" a "nyugdíjasnak" - másrészt , hogy lehet egy (mellesleg csekélyke) díjjal rendelkezés-sel helyettesíteni foglalkozást (ha már nem is aktívan űzik), illetve definiálni, meghatározni embereket. Akik egyébként - s nyilván nem csak ők ketten - s nem csak egykori egyetemi tanárok -, többnyire lázasabban dolgoznak , mint valaha.
Mert sürget az idő. A valós határidőkön túl, egy végső, aminek ha nem is tudjuk az idejét, de mégis közelebb van, mint korábban. S még annyi a dolgunk..
Hányszor jut eszembe nekem is Babits-csal:
"Mennyi munka maradt végezetlen!"...
és "idegesen nyitunk száz fiókot"...
mert a tolvaj öregség... egyszercsak itt van! És nekünk - pajkos gyerekekként - még nem akaródzik lefeküdni a paplan alá! hajjcsi! ....
míg
"Nem tudjuk már magunkat megcsalni:
óh, jaj, meg kell halni, meg kell halni!"
De addig: dolgozni, dolgozni!!!
aliz2. ::
2008. aug. 25. 23:25 :: 6
komment ::
Címkék: BABITS, elmelkedes, ido, vers
évi.:
VálaszTörlés2008. 08. 26. 16:49
Én csak "aktív " nyugdíjasokat ismerek, szerencsére...:)))
aliz2.:
Törlés2008. 08. 26. 17:55
na ugye! én is ezt mondom!
sfordulo:
VálaszTörlés2008. 09. 06. 14:13
Kedves aliz2!
Így van ahogy mondod, nincs ráérős nyugdíjas. Ha van, akkor ő aktív fiatal korában is ráérős volt.
Munka van reggeltől-estig, van mikor kevés a nap huszonnégy órája. Az erőnk az már más kérdés, de az akarat az hajt bennünket.
Szeretettel üdvözöllek.
Edit
Törlés4. aliz2.:
2008. 09. 06. 15:04
Kedves Edit, igen, csakhogy most már a végesebb idö(nk) is sürget.
(S sajnos: azt hallottam az említett emeritus professzor úrról, hogy beteg lett..., ezért nem tud most "aktív" lenni... :( )
sorsfordulo:
Törlés2008. 09. 07. 10:46
Tudom drága aliz2, hogy az egészségünk már nem a régi. Én azt mondtam, és remélem nem értetted félre, hogy még a mi generációnk járókerettel is bekapálja a kis virágoskertet, de van olyan fiatal, aki még a virágmagot is lusta összegyűjteni.
Én persze, ezerszer elnézést kérek mindazoktól akik ezt nem így teszik. Én csak a nyugdíjasok védelmébe szóltam. Persze, meg kell mondanom, hogy ingyenélők mindig is voltak és lesznek is. És ez kortól teljesen független.
Kellemes vasárnapot kívánok neked és kedves családodnak.
Edit
aliz2.:
Törlés2008. 09. 07. 10:54
Kedves Edit! Értem azt is, amire Te gondolsz... az egy másik vetület (én igyekszem nem nagyon kritikus és szigorú lenni, legalább itt, írásban - azt hiszem -ez is az éveim tapasztalata- és inkább a pozitívumokra fókuszálni...)
Én is minden jót kivánok, és köszönöm... :) juli
Gabriella Huszár
VálaszTörlésTanárnő kérem! Nem gondolkodott ön azon hogy ezt a rngeteg írását kötetbe rendezze, és könyv legyen belőle? Annyi bölcsesség, élettapasztalat, ugyanakkor irodalmi szépség van bennük, ráadásul szerintem mindenki számára teljesen érthetőek, legalábbis olyanok számára, akik egy kicsit is intelligensek. Végre a sok szemét mellett valami értékes is megjelenne a könyvpiacon! 🙂
Gonda Julia
de igen, köszönöm ( a megerősitést:) (annál is inkább , mert innen eltűnnek (el is vesztek már jócskán szövegek (7 évnyi, napi, a felszámolt freeblogból) - a papir a biztos)
Módosítva
Gabriella Huszár
Biztosra veheti hogy jómagam lecsapnék mindjárt egy példányra abból a könyvből!